A német Bundestag ugyan mind a görögök, mind az euróövezet megmentését célzó mentőcsomagot megszavazta, az elmúlt hetekben gyakran lehetett olyan populista szólamokat hallani a német közéletből, melyek egyedül Görögországot tették felelőssé az európai válságért és amellett érvelnek, hogy az országnak nem kellene támogatnia a déli euró-államot.

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője szerint ez az álláspont Európa-szerte terjed, és nagymértékű kárt okoz.

"Ez tényleg hatalmas veszély, mert számos tagállamban néhány nap alatt Európa ellenes tudatot teremt sok európai fejében. Még sosem volt részük ilyen romboló szemléletben, mint amit most figyelhető meg az európai emberek fejében." - mondta Verhofstadt márciusban Brüsszelben.

Ezt megelőzően Verhofstadt egy sajtóközleményben kijelentette, hogy "sokkoló" az, hogy Merkel mennyire nem mutat szolidaritást Görögország iránt.

Merkel véleménye Európában mindenütt visszhangzott, amit gyakran más tagállamok politikusai és a média is rosszul, félrevezetően interpretált.

Az euró-zóna legfiatalabb tagja, Szlovákia miniszterelnöke, Robert Fico például azt mondta, hogy Pozsony csak a júniusi választásokat követően fog szavazni a görög segélycsomagról. Az Unió sürgetésére pedig Fico azt hangsúlyozta, hogy Athén végezze el a házi feladatát, mielőtt szlovák pénzt kapna.

A Bizottság ezt követően igyekezett megnyugtatni a befektetőket, és közölte, a május elején elfogadott görög adósságot kezelő sok milliárd eurós segélycsomagot, az összes euró-zóna tag beleegyezése nélkül is folyósíthatják.

Nem sokkal az euró-zónához tartozó államok vezetőinek május 7-i ülése előtt azonban Fico újabb kijelentése okozott további bizonytalanságot. A szlovák miniszterelnök kijelentette, hogy nagyon nem bízik a görögökben és a megszorító intézkedéseikben.

Félrevezető információk

A szlovák média többsége arról számolt be, hogy a görög mentőcsomag minden szlovák állampolgárnak 150 eurójába kerül majd, és kiemelték, hogy Görögország magas szociális segélyekkel látja el állampolgárait, nyugdíjkorhatárát pedig 53 évben határozza meg. Ezek az információk azonban nagymértékben félrevezetők voltak.

A szlovák EurActiv arról számolt be, nem csoda, hogy ezek után a szlovákok a saját társadalmi és gazdasági bizonytalanságuk tükrében gyanakvóan tekintettek a kölcsönre.

Iveta Radičová, a kereszténydemokrata SDKÚ-DS vezetője szerint a június 12-i választás, "a görögökről szóló népszavazás" lesz.

Mentség a tisztogatásra

Magyarországon a görög válság okozta bizonytalanság a Fideszt azon céljának elérésében segítheti, hogy leváltsa a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét.

Orbán Viktor, a választások után nem sokkal felszólította Simor Andrást, hogy mondjon le a jegybankelnöki tisztről. A felszólítás okaként Orbán Simor offshore érdekeltségeit nevezte meg. A leendő miniszterelnök malmára hajtja a vizet, hogy a pénzvilágban mindenki a görög válság hatásaival van elfoglalva, Simor elmozdítása nem okozna nagyobb zavarokat az országban.

Orbán azonban nem csak Simor elmozdítására használja a görögök balsorsát. Több európai kollégájához hasonlóan a leendő miniszterelnök a fiskális politikai lépések alátámasztására szolgáló érvek tárházába is beemelte Athén nyomorát: "Görögország lassú reakciója a válsághelyzetre jól mutatja, hogy gyors lépésekre van szükség, ezért ha megvan a Varga Mihály vezette bizottság jelentése, azonnali lépeseket teszünk" - mondta Orbán május 19-én.

A szocialisták, akik korábban az IMF-el tárgyaltak a magyar segélycsomagról, erősen támogatták Görögország kisegítését. Azonban a magyar segély csak 20 milliárd euró volt, amelyből 6,5 milliárdot állt az Unió, de a görög csomag 110 milliárd euróra rúg.

Túlzott sztereotípiák

Bulgária, az Unió legszegényebb tagállamának miniszterelnöke, Bojko Boriszov olyan kijelentést tett, amelyet déli szomszédja akár támadónak is tekinthet.

A Darik nevű bolgár rádióban adott nyilatkozatában Boriszov azt javasolta, hogy Athén néhány olyan - a kabinet által megtárgyalt - népszerűtlen intézkedést vessen be, mint az ÁFA emelése, annak érdekében, hogy pótolja a költségvetés bevételének kiesését.

Boriszov az utca nyelvén is elmondta véleményét: "Már sokszor megmondtam, hogy ha valaki egy családban túlköltekezik, vagy nem dolgozik, vagy kaszinóba jár, az az egész családnak rossz. Ugyanez vonatkozik egy országra is."

"Kinek vannak problémái? Azoknak az országoknak, amelyek szokása a jó élet, a szórakozás, az ujjcsattogtatás, a sziesztázás és a 10 óra utáni éjszakai élet. Az ilyen államoknak vannak problémái a válsággal." - mondta a miniszterelnök. Annak ellenére, hogy Bulgária nem tartozik az euró-zónához, Boriszov azt is hangsúlyozta, hogy a görög uniós segélyt "nagyon szigorú feltételekhez" kellene kötni.

Választási téma

A cseh EurActiv információi alapján a Cseh Köztársaságban május 28-29-én esedékes választások kampányára óriási hatással volt a görög válság, és az adósságproblémát helyezték a tervek középpontjába.

Minden párt (kivéve a kommunista KSČM-et) azt tűzte ki célul, hogy -ahogy a Bizottságnak azt megígérték-, 2013-ra a 3 százalékos küszöb alá szorítsák le a deficitet.

Nagy vita kerekedett a Bizottsági azon javaslata kapcsán is, amely szerint a nemzeti költségvetéseket még a tagállami parlamentek előtt, uniós szinten is jóvá kellene hagyni.,A legtöbb cseh politikus szerint nincs szükség európai szintű fiskális koordinációra.

"Ez egy veszélyes javaslat, amely a demokrácia alapelveit kérdőjelezi meg. A nemzeti költségvetésről a választott képviselőknek kellene dönteni, nem a brüsszeli hivatalnokoknak." - mondta Alexandr Vondra, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) szenátora egy cseh rádiónak adott nyilatkozatában.

A közvéleménykutatók szerint a választásokat jó eséllyel megnyerő cseh szocialista párt (ČSSD) ugyanakkor üdvözölte a javaslatot, és hangsúlyozta, hogy a Bizottság csak tanácsadó szerepet játszana a folyamatban. "Brüsszel nem fog dönteni a nemzeti költségvetésről. Ez a [döntés] a nemzeti parlamentek kezében marad. Ez egyfajta konzultáció lenne annak érdekében, hogy elkerüljék az olyan tisztességtelen viselkedést, amelyet Görögország esetében láthattunk" - mondta Lubomír Zaorálek (ČSSD) válaszul Vondra kijelentésére.

A szélsőségesek újra megerősödtek

A populista és szélsőséges pártok Európa-szerte újra megerősödtek a görög vita miatt. A francia EurActiv tudósítása szerint, Franciaországban Marine le Pen, a szélsőjobb oldali és idegengyűlölő Nemzeti Front vezetője, elutasított mindenféle francia pénzügyi segélyt a görögöknek, mert szerinte Athén "sosem lesz képes arra, hogy visszafizesse azt."

A pártvezető szerint Görögországot meg kellene büntetni a "költségvetés lazításáért."

Finnországban a jobboldali populista Timo Soini, az Igaz Finnek pártjából elmondta, hogy egész Dél-Európát el kellene választani az Európai Gazdasági és Monetáris Uniótól. Soini szerint a jelenlegi gazdasági válságot könyörtelenül arra használják majd, hogy az Európai Uniót egy szövetségi államokból álló Unióvá alakítsák.

Ezzel teljesen ellentétes véleményen van a finn külügyminiszter, Alexander Stubb, aki "a nyugati világ belső válságáról" beszélt. "Meglehetősen aggódom. A kakasviadalok, a populizmus és a nacionalizmus mind a levegőben kering" - állítja Stubb, a Nemzeti Koalíciós Pártból, aki az Európai Néppárttal áll kapcsolatban úgy, mint Merkel CDU-ja.

Finnországban a görög segélycsomagot egy 12 órás "csípős vita" után, 108-63 szavazati aránnyal elfogadták.