Magas szintű védelmet biztosítana azoknak a személyes információknak, melyeket a bűnügyekben folytatott transzatlanti együttműködés jegyében az uniós hatóságok az amerikaiak számára továbbítanak - legalábbis ezt ígéri az a mandátumtervezet, melyet szerdán fogadott el a Bizottság.

2001. szeptember 11-e óta az EU és az USA fokozta a bűnügyekben folytatott rendőri és igazságügyi együttműködést. Ennek egyik fontos eleme a személyes adatok továbbítása és feldolgozása, különösen, ha ez jelentőséggel bír a bűncselekmények - ideértve a terrorizmust is - megelőzése, kivizsgálása, felderítése és üldözése szempontjából.

Az EU és az Egyesült Államok ugyanakkor mind a mai napig más megközelítést alkalmaz az adatok védelmével kapcsolatban, ami a múltban némi vitához vezetett az információcsere-megállapodásokról (például a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó az úgynevezett SWIFT-megállapodásról vagy az utasnyilvántartásról) folytatott tárgyalások során. A Bizottság által szerdán javasolt megállapodás célja ezen különbségek kezelése és áthidalása.

A szerdán ismertetett mandátum felhatalmazná a Bizottságot arra, hogy egy új, az uniós és az amerikai végrehajtó hatóságokhoz továbbított, és az általuk feldolgozott személyes adatok védelméről szóló megállapodásról tárgyaljon. A javaslat kötelezné a testületet arra is, hogy a tárgyalások minden egyes szakaszában folyamatos és teljes körű tájékoztatást nyújtson az Európai Parlament számára.

A Bizottság egyébként úgy képzeli, hogy a személyes adatokat mind az EU, mind pedig az USA hatóságai csak meghatározott, egyértelmű és törvényes célból továbbíthatnák és dolgozhatnák fel - ebbe a körbe tartozik például a bűncselekmények és a terrorizmus elleni harc. A testület javaslata mindemellett leszögezi azt is, hogy mindenkinek jogában állna hozzáférni a személyes adataihoz, és ez a jog érvényesíthető lenne a bíróságokon is.

Tehát, ha adott esetben az Egyesült Államokban az adatokat jogellenesen dolgozzák fel, a jövőbeni egyezmény bírósági jogorvoslati lehetőséget biztosítana az uniós polgárok számára. A Bizottság elképzelései szerint közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatra a megállapodás nemzetiségtől és lakóhelytől függetlenül biztosítana egyéni jogot.

Összességében az Unió és az Egyesült Államok között kötendő majdani megállapodás - amennyiben indokolt - megerősítené a polgároknak az adatok eléréséhez, helyesbítéséhez és törléséhez való jogát. Így például, ha valakinek a személyes adatai pontatlanul vannak tárolva, az illetőnek jogában állna azt helyesbíteni vagy törölni.

A független hatóságok a jövőben nagyobb szerephez jutnának abban, hogy segítsék az embereket a magánélettel összefüggő jogaik gyakorlásában, valamint a transzatlanti adattovábbítás ellenőrzésében. Így lényegében ezek a hatóságok ellenőriznék, hogy az Atlanti-óceán mindkét oldalán eleget tegyenek a személyes adatok védelmének, azaz biztosítsák az egyének alapvető jogainak és szabadságjogainak védelmét.

A Bizottság leszögezte azt is, hogy a majdani megállapodás nem biztosítana jogi alapot az EU és az USA közötti egyedi adattovábbításra. Az ilyen jellegű adattovábbításhoz minden esetben konkrét jogi alapra lenne szükség, például adattovábbítási megállapodásra, vagy valamely uniós tagállam nemzeti jogszabályára. Az új EU-USA adatvédelmi megállapodás ezeket az adattovábbításokat szabályozná majd.

A tárgyalások megkezdéséhez a Tanácsnak jóvá kell hagynia a Bizottság tárgyalási megbízását. Viviane Reding, a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztos így arra kérte a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb hagyja jóvá a mandátumot annak érdekében, hogy "a tárgyalások mielőbb előrehaladhassanak erről és több más, az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő fontos megállapodásról". A Bizottság ígérete szerint az Európai Parlamentet a tárgyalások valamennyi szakaszában teljes körűen tájékoztatják majd, és a tárgyalások lezárásához is szükség lesz a hozzájárulására.