- Brüsszelben a néppárti frakció megbecsült tagja volt, és tavaly óta az Európai Parlament elnöki posztját is betöltötte. Hogyan jött az elképzelés, hogy mégis hazatérjen?

- Nem az én ötletem volt, hanem a Fidesz elnökségéé, illetve Orbán Viktor elnök úré. Amikor megkértek a hazatérésre, konkrét posztról még nem volt szó, csak arról, hogy azt szeretnék, ha itthon vállalnék feladatot. Én pedig egy percet sem haboztam a válasszal, csapatemberként ott dolgozom, ahol úgy érzik, szükség van rám. Nagy megtiszteltetés, hogy a házelnöki tisztségre kértek fel.

- Bár Fidesz-alelnökként, illetve korábban főpolgármester-jelöltként szerzett tapasztalatokat a magyar belpolitikáról, nagykövetként vagy EP-képviselőként inkább a diplomácia, a külpolitika volt a terepe. Nem tart attól, hogy itt sokkal több támadásnak, ütésnek lehet kitéve, mint mondjuk Brüsszelben?

- Egyáltalán nem. Talán lesznek, akik naivnak tartanak, de őszintén hiszem, hogy ha nem adok rá okot, senkit nem sértek meg emberi méltóságában, akkor engem sem érnek majd nemtelen támadások. Feltett szándékom, hogy koordinátora legyek az Országgyűlésnek, első az egyenlők között, s magam is hozzájáruljak ahhoz, hogy itt jó törvények szülessenek. Az a célom, hogy legyünk hatékonyak, adott esetben legyenek pezsgő, érdemi viták, de legyenek határok is. Egymás sértegetése, megbántása egyáltalán nem viszi előre az ország ügyét. E tekintetben jó példával akarok elöl járni, ami nem esik majd nehezemre, hiszen EP-képviselőként nem is szoktam hozzá a személyeskedő szócsatákhoz. Ilyen esetekben szigorú leszek, és rendre intem azokat, akik rossz irányba terelik a vitát.

- Alig választották meg az Országgyűlés elnökének, máris volt egy fajsúlyos bejelentése: a Fidesz-frakcióval együtt június negyedikére trianoni emlékülést kezdeményeznek. Miért tartotta ezt fontosnak?

- A hely szelleme engem is megérintett. Amikor először léptem be ebbe a házba, akkor utánanéztem a történelmének, a korábban itt folyó munkának. A kövek, a faanyag, minden, amiből a Parlament épült, a Kárpát-medence különböző területeiről érkezett az építéshez. Ez is egy szimbóluma tehát az egységes magyar nemzetnek. Első elnöki beszédemben nem véletlenül neveztem úgy, hogy ez a nemzet háza. Így természetesnek veszem azt is, hogy amikor mód nyílik megemlékezni a trianoni békediktátum aláírásának kilencvenedik évfordulójáról, akkor ezt méltó módon tesszük.

- Az ellenzék hogyan fogadta a kezdeményezést?

- Nagy baj lenne, ha ebben is kormányellenzék-vita lenne. Ez egy olyan kérdés, amiben illik egységesnek lennünk. Emiatt nem ért kritika, és nem is számítottam erre. Mondom még egyszer: ha egy nemzet olyan veszteségeket szenved el, mint mi 1920-ban, akkor természetes, hogy országgyűlési képviselői méltóképpen emlékeznek meg a szomorú eseményről. Az emlékülés célja semmi esetre sem az lesz, hogy feszültséget szítsunk, ez az alkalom nem irányul egyetlen szomszédos ország ellen sem, egyszerűen emlékezni és emlékeztetni szeretnénk. Emlékeztetni a fiatalabb generációkat arra, hogy vannak a jelenlegi országhatárok, amiket a térképen látunk, s van a magyar nemzetnek is egy határa, amit pedig a szívünkkel érzünk.

- A szlovákiai választási kampánynak alaptémája lett a magyarok kettős állampolgársága. Valószínűleg a Trianon-emléknapot sem hagyják majd szó nélkül...

- Az, hogy történelmi eseményeinkről megemlékezzünk, szuverén jogunk, amiben senki nem akadályozhat meg bennünket. Hogy a szlovák barátainkat érzékenyen érinti a kettős állampolgárság megadása, a kampánnyal magyarázható, a felvidéki magyarok ügyével akarják elterelni a figyelmet a problémáikról. Valószínűleg nem mennek jól a dolgok, ezért bűnbakot keresnek, s a legegyszerűbb a magyarokra mutogatni. Bízom abban, hogy a választási kampány végeztével lecsendesedik ez a vita. Európában bevett gyakorlat, hogy a határokon túl élők is folyamodhatnak állampolgárságért. Így vannak ezzel például a görögök, az olaszok, a spanyolok is, de például Romániának is hasonló állampolgársági törvénye van, mint a most az Országgyűlés elé került javaslat. Mindenki természetesnek veszi, hogy nem csak az lehet a nemzet tagja, aki a határokon belül él.

- Első elnöki beszédében utalt arra, hogy szeretné, ha más lenne az Országgyűlés megítélése, más lenne a vitastílus. Mire gondolt?

- Az a célom, hogy mindenki magáénak érezhesse a magyar Parlamentet. Az elmúlt időszakban még csak megközelíteni sem lehetett ezt a gyönyörű, történelmi épületet a kordonok miatt. Amennyire a biztonsági előírások és az itt folyó munka nyugalma megengedi, szeretném kinyitni a kapukat az emberek előtt. Természetesen tömeges látogatásra nincs mód, de a teljes elzártság is helytelen, meg kell találni az arany középutat. Szeretném azt is, ha ebben a házban jellemző lenne a kölcsönös tisztelet, s célul tűztem ki, hogy megakadályozom a bürokrácia győzelmét a demokrácia felett. A parlamenti hivatalban nincs helye a politikának, az ilyen jellegű szócsatákat az üléseken kell rendezni. A hivatali ügyintézés azonban nem szabad, hogy politikai beállítottság kérdése legyen. Személy szerint pedig megígérhetem, minden képviselőtársam előtt nyitva lesz az ajtóm, pártállástól függetlenül.

- A sajtóban az elmúlt napokban többször felmerült a kérdés, hogy meddig vállalja a Magyar Olimpiai Bizottság elnöki posztját. Hogyan döntött?

- Huszonegy éve vagyok a MOB elnöke, s bár mindig volt közben valami más feladatom is, az itteni munkát is teljes egészében elvégeztem. Még az EP-képviselőség sem lehetett akadálya annak, hogy gördülékenyen menjenek az ügyek, s ott legyek minden fontos eseményen, mint az elnökségi ülések, a közgyűlések, az ünnepségek vagy sajnos a temetések. Mindenki biztos lehet abban, hogy most is mindent megteszek majd a MOB-ért. Olimpiai bajnoktársaimmal, a többi sportvezetővel közös érdemünk, hogy az olimpiai bizottságnak pozitív a megítélése, s a magyarok fontosnak érzik a játékokat, tiszta szívvel, nagy lelkesedéssel szurkolnak versenyzőinknek. Persze azt is tudom, huszonegy év után egyre közelebb kerül annak időpontja, hogy ezt a munkát befejezzem. Szeretnék találni egy olyan fiatalembert, lehetőleg olimpikont, akinek átadhatom a váltóbotot.

- Mikor jöhet el a váltás ideje?

- Szerintem év végén lehet ez az időpont, s akkor nyugodt szívvel teszem majd meg ezt a lépést. Egyrészt azért, mert egy jól működő szervezetet adok át, másrészt mert tudom, hogy az új kormány fontosnak tartja a sportot. Orbán Viktor is többször egyértelművé tette, hogy sikeres versenysportot és jól működő tömegsportot szeretne Magyarországon, s ehhez minden lehetséges támogatást megad. Bizakodással tölt el, hogy az elnök úr azt mondta, a sport stratégiai terület.

- Sikeres sportoló volt, olimpiai bajnok, s mint tudjuk, a sportember is akkor lehet igazán sikeres, ha valamilyen konkrét cél elérése motiválja. Most mi ez a célkitűzés?

- A Magyar Országgyűlés elnökének lenni óriási megtiszteltetés, ez a teljességet jelenti számomra. Ezzel a feladattal kelek, ezzel fekszem. Itt az idő, hogy széles körű nemzeti összefogással felemeljük az országot, s az a tudat, hogy ennek a munkának én is részese lehetek, rendkívül jó érzéssel tölt el, ennél többre senki sem vágyhat. Azon munkálkodom, hogy ami ebből a nagy, közös és felemelő feladatból nekem jut, a legjobb tudásom szerint végezzem el.