- Fejben tudja még tartani, hogy hány ember ellen indult eljárás az utóbbi fél évben a fővárosi korrupciós ügyekkel összefüggésben?

- Soha nem számoltam. Egy biztos: a sorozat sajnálatos, de nyilván ahogy közvélemény is egyre többet lát a dologból, úgy vélem, az emberek túlnyomó többségét megnyugtatja, ami történik. Úgy hiszem, amit a szocialista-szabad demokrata irányítás mellett egyesek megengedtek maguknak az utóbbi években, az az ítélőképesség és az önkontroll teljes hiányára utal.

- Óvatosan fogalmaz. Demszky Gábor bizalmasa, közvetlen munkatársa és helyettese, a szocialista Hagyó Miklós is előzetes letartóztatásban várja az eljárást. Úgy véli ezek a cselekmények csupán a szocialista-szabad demokrata irányítás mellett zajlottak, nem azzal összefüggésben?

- Ezt nem tudom megállapítani. Olyan gátlástalannak tűnik, ami történt, hogy képtelen vagyok azt feltételezni, hogy kizárólag politikai motivációk lennének a háttérben.

- Mégis, mi zajlott Budapesten az elmúlt húsz évben, hogy idáig fajulhattak a dolgok?

- Nem vagyok büntetőjogi szakértő, ezt nem tudom elemezni. Talán a hatalomban ilyen stabilan eltöltött hosszú évek, talán az a minta, hogy Magyarországon az elmúlt húsz évben egy komplett nemzeti vagyon eltűnt, ez adhatott egyeseknek egyfajta hamis magabiztosságot.

- Ősszel vélhetően önre vár a következő nagy csata, Budapestet is meg kell nyerni. Sok minden meg fog változni?

- Nagyon remélem. Bár bizonyos körökből gyakran halljuk, hogy a Fidesz sem különb, az élet bizonyíthatja be azt, hogy más politikai filozófia alapján és más normák mentén kívánjuk irányítani a fővárost.

- Amennyiben ön lesz a főpolgármester, mi lesz az első lépése?

- Nehéz ilyet mondani, párhuzamosan több dolgot el kell indítani. Át kell szervezni a város működési struktúráját és leltárat kell csinálni a város gazdasági helyzetéről, hogy pontosan hol tartunk.

- Ezt ma majdnem ötven százalékos ellenzéki erőként nem tudják?

- Elképzeléseink vannak, részadatokat ismerünk, de meggyőződéssel határos feltételezésem, hogy nem tudunk mindent. A szocialisták és szabad demokraták a kontroll lehetőségét is eleve megvonták az ellenzéktől, a BKV tíztagú felügyelőbizottságában például összesen egy ellenzéki tag volt. Nagyon nehéz dolgunk volt az utóbbi években, bizonylatokhoz, szerződésekhez nem tudtunk hozzáférni, jellemző példa, hogy a BKV-nál titokszobában őrizték a cég egyes szerződéseit, dokumentumait. Egyáltalán nem vagyok benne biztos tehát, hogy a mi adataink pontosak, félő, hogy a pénzhiány és a kötelezettségek nagyobb mértékűek, mint ami most látszik belőlük. Szinte biztos vagyok abban, hogy újra kell gondolni egyes beruházásokat is, és itt senki ne a metróra gondoljon, nincs olyan szándékom, hogy leállítsuk a metróépítést, hacsak önmagát le nem állítja a pénzhiány miatt. De számos olyan akár közvetlenül indulás előtt álló beruházás van, amire már most látható, hogy nincs fedezet.

- A főváros vagyonáról sincs pontos képük?

- Nincs, nagyon zavaros a helyzet. Nem tudjuk, mi mindenre lehet kötelezettségvállalás, amit nem ismerünk. Meglehetősen zavarosak a privatizált közszolgáltató cégek vagyoni viszonyai is, de számunkra maguk a szerződések is kérdésesek lehetnek. Mindenesetre kulturált formában, tárgyalásos úton, de ezek egy részét felül fogjuk vizsgálni. Szélsőséges, de igaz példa, hogy a vízműveknél is olyan állapot alakult ki mára, mintha a párizsi vízmű igazgatójának a kinevezéséhez egy kispesti vállalkozó hozzájárulása kéne. Ezt a rendszert, ezeket a szerződéseket tehát mindenképpen felül fogjuk vizsgálni.

- Mik azok a szolgáltatások, amik ön szerint feltétlenül a főváros tulajdonában és kezelésében kell hogy legyenek?

- A közszolgáltató cégek alapvető stratégiai vállalatok, kiszolgáltatottá teheti a várost, ha a víz- és gázszolgáltatás például nem magyar kézben van. Nem véletlen, hogy Nyugaton már épp ennek a visszacsinálásán dolgoznak, az Egyesült Királyságban például néhány éve lehetett hallani, hogy a posta visszaszerzéséért szálltak harcba. Félreértés ne essék, nem vagyok multiellenes, de a stratégiai ágazatok józan ésszel gondolkozva itthoni kézben kell hogy maradjanak. Azzal nem értek egyet, hogy ilyen kérdésekben külföldiek diktáljanak.

- A tömegközlekedésben elképzelhetőnek tartaná a magántőkét, esetleg a piaci versenyt?

- Ha arról beszélünk, hogy például az autóbusz-közlekedés egy jelentős része kiszervezhető legyen, akkor szigorú korlátok között, de megfontolható. Sokat lehetne spórolni azon, hogy nem a főváros pénzéből kellene a buszparkot lecserélni például. De inkább elviekben szeretném megközelíteni a kérdést. A verseny valahogy egy parttalan ökölszabállyá vált a mai világban, és ez nem jó. Sokan nem is tudnak már másban gondolkodni, én mégis azt hiszem, hogy előbb-utóbb fel kell tenni a kérdést: miért kell mindig mindenben versenyezni? Egyáltalán nem biztos, hogy minden ember mindig mindenben versenyezni akar. Az alapszolgáltatások esetében, amelyekhez minden állampolgárnak joga van, függetlenül attól, hogy szegény vagy gazdag, talán ideje lenne bizonyos fokig felülbírálni ezt a féktelen versenyszemléletet. Sok helyen kétségtelenül jót tesz a verseny, de hogy lassan már az életnek nem marad olyan területe, ahol ne stresszes harcban kéne helytállni, ezzel én messze nem értek egyet.

- A Főpolgármesteri Hivatal működésével elégedett?

- Nem. Sajnos kifejezetten a régi, tanácsi struktúra szerint működik rengeteg terület. Elbizonytalanodott hivatalnokokat látok, akik közül nagyon sokan jól végeznék a munkájukat, csak éppen szakmai elvárások helyett más típusú igényeknek kell megfelelniük.

- Politikai elvárásokra gondol?

- Talán, de ennél rosszabb, hogy sokan már azt sem tudják, hogy milyen elvárások mentén kell végezniük a munkájukat. Így természetesen nem lehet hatékonyan dolgozni.

- Szinte biztos, hogy csaknem felére csökkentett létszámú közgyűlés vezeti ősztől a fővárost. Egyetért ezzel?

- Egyetértek. Nonszensz, hogy harmincszor annyi ember irányítja Budapest működését, mint a kétszer ennyi lakosú Los Angelesét.

- Néhányan azzal riogatnak ezzel összefüggésben, hogy a Fidesz valójában a kerületi önkormányzatiság megszüntetésre készül.

- Ez azért érdekes, mert éppen a szocialista-szabad demokrata támogatottságú főpolgármester mondja azt évek óta kategorikusan, hogy szerinte meg kéne szüntetni a kerületeket. Mi azt mondjuk, hogy az országgyűlésnek négy-öt alternatíva közül kell kiválasztania a legmegfelelőbbet a közigazgatási rendszer átalakítására. De még a jelenlegi rendszerben is lényegesen jobban lehetne együttműködni a kerületekkel, ha az önkormányzat és személy szerint Demszky Gábor főpolgármester komolyan vette volna a kerületeket. Megkockáztatom, talán ő maga is erősebb pozícióban lehetne ma, ha egészséges, partneri együttműködés alakult volna ki a kerületi önkormányzatokkal. Ezen is mindenképpen változtatni fogunk. Mára ugyanis amit el lehetett rontani együttműködésben - jóllehet, nem állíthatjuk, hogy a kerületek teljesen ártatlanok lennének ebben -, azt Demszky Gábor elrontotta.

- Nyilván a szocialisták szerint is kritikus a helyzet, az utóbbi hónapokban már kormányzati szinten próbálták irányítani a fővárost Horváth Csabán keresztül, aki most éppen úgy tűnik, főpolgármester-jelöltként indul, vélhetően az ön ellenfeleként.

- A szocialisták már most kampányolnak, de az izgatottság láthatóan nagyobb, mint a szakmai odafigyelés. Ebből sülnek ki a furcsa ígéretek, hol hosszában, a Dunával párhuzamos alagutat, hol díjmentes közösségi közlekedést dobnak be, ráadásul ugyanaz a személy, aki három héttel korábban még a közgyűlésben azért verte az asztalt, hogy hosszú távon is emelni kell a BKV-tarifákat, sőt az állam nevében ilyen tartalmú megállapodást kötött a fővárossal. Egy meggyengült politikai csoport részéről az ilyen jellegű kampányígéretek soha nem vehetők komolyan.

- Ön hogyan közlekedik Budapesten?

- Leggyakrabban autón járok, ez a gyakran sűrű programok miatt kényszer, bár azt hiszem, a politikusi átlagnál gyakrabban veszem igénybe a tömegközlekedést.

- Mint utasnak mi a véleménye a budapesti tömegközlekedésről?

- Szakszerűtlen, átgondolatlan, és nem rendszerelvű. Például a BKV leamortizálódott buszállományát nézve félelmetes belegondolni, mekkora pénzek folytak ki a cégtől. De láthatóan nem működik a Budapesti Közlekedési Szövetség, nincs egységes regionális tarifarendszer, nincs összehangolt regionális menetrend, de még az apróbbnak tűnő kérdések is problémásak. A tömegközlekedést is komolyan nyomasztja, hogy a főközlekedési útvonalakon túl sok a közlekedési lámpa, amiknek elképesztően rossz az összehangoltsága, mintha szándékosan a dugók képzése lenne a céljuk.

- Európában és Magyarországon is egyre népszerűbb a kerékpár, ugyanakkor Budapest közlekedési rendszeréből szinte teljesen kihagyták őket.

- Számomra ez egy rendkívül rokonszenves közlekedési mód. Budapesten e tekintetben nagyon sok a feladat, ki kell alakítani a kerékpáros közlekedés szabályait, rendszerét, infrastruktúráját, de a kultúráját is. Egyik sem megfelelő ma. Itt is a látszatcselekvés volt a jellemző az elmúlt ciklusokban, pillanatok alatt akartak jól kommunikálható eredményeket
elérni, ennek következtében leginkább az jellemző, hogy a bicikliutak szakaszosan léteznek, a semmiből a semmibe vezetnek. De ez szinte minden területen tetten érhető. A forgalomtechnikai kérdéseket elképesztő dilettantizmussal kezelték az utóbbi években. Alapjaiban fogjuk újragondolni ezt is.

- Például csökkenteni kell az autóforgalmat, legalább a belső kerületekben.

- Ennek megvan a maga feltételrendszere, ezért nem szabad úgy kapkodni, ahogy a szocialisták teszik. Londonban, Stockholmban, Milánóban már régóta létező dolog a dugódíj, ennek célja a környezet állapotának javítása, a légszennyezettség csökkentése. Megjegyzem, itt rendkívül lassú eredményekre kell gondolni, Londonban 2003-ban vezették be a dugódíjat, és a levegő széndioxid-tartalma máig alig csökkent, a nitrogéndioxid koncentrációja viszont jelentősen. Es természetesen vannak negatív hozadékai is, a belvárosok kereskedelmi forgalma nagyon visszaesett, amit a kereskedők 62 százaléka a dugódíjnak tud be Londonban. Ezt tehát csak egy jól kitalált rendszerben szabad megvalósítani, hogy ne okozzon károkat.

- Budapesten milyen feltételek hiányoznak?

- Az egyik legalapvetőbb, hogy legyen elég P+R parkoló. Stockholmban ezer emberre 13 hely jut, Budapesten ma három. A szakma a dugódíj bevezetésének alapfeltételeként határozza meg a négyes metró befejezését, az egyes és hármas villamos vonalának meghosszabbítását.

- Horváth Csabának mindenesetre volt egy jó híre: szerinte a dugódíjból fedezni lehetne a díjmentes budapesti tömegközlekedést.

- Nem értem, abban hogy valaki butaságokat kiabál az éterbe, mi a jó hír? A szocialistáknál komoly zavarok vannak a bekerülési költségek és a várható bevételek terén is. Ingyenes vagy díjmentes közösségi közlekedés a világ egyetlen nagyvárosában sincs, Budapestnél sokkal szervezettebb és gazdagabb nagyvárosokban sem. Ilyen alapon meg lehet ígérni az ingyen sört és az ingyen kenyeret, mert az még jobb hír. Londonban, amely lélekszámában hatszorosa Budapestnek és területileg is sokkal nagyobb, éves szinten 41-42 milliárd forintnak megfelelő összeg jön be a dugódíjból, nem tudom, a szocialisták milyen mechanizmus szerint számolnak Budapesten ennek a duplájával. Arról már nem is beszélve, hogy a dugódíjjal összefüggő működtetési költségek ennek a bevételnek körülbelül negyven százalékát elviszik. Mindezek tükrében az már csak hab a tortán, hogy a szocialisták épp egy ilyen végletekig eladósodott és a működőképesség határán lévő cég, mint a BKV esetében ígérnek ilyesmit. De mindenkinek a maga dolga, hogy hogyan járatja le magát a szakma előtt.

- Nem csak a BKV van nehéz helyzetben, a főváros is adósságokban fuldokol.

- A működés teljesen instabil. Azok a pénzek, amiket még el sem kezdett beruházásokra akarnak elkölteni, már így is mind a működésből hiányoznak. A négyes metró is csupán utófinanszírozott az Európai Unió részéről, előbb itthon kell kifizetni, és ma még nem tudjuk, miből. Ráadásul a kettes szakaszra, amiről Demszky Gáborék már úgy beszélnek, mintha a küszöbön állna, nem csupán a fővárosnak nincs pénze, de az EU sem mondta egy szóval sem, hogy adna rá akár egyetlen fillért is. Ezek a hangzatos bejelentések csak arra jók, hogy félrevezessék vele a közvéleményt. Nem véletlen, hogy talán másfél éve készült egy felmérés, amiből kiderült, hogy a budapestiek több mint tíz százaléka úgy tudja, hogy Demszky Gábor már megépítette a négyes metrót.

- Mindenesetre hatásos volt, Demszky Gábor ötször tudott nyerni.

- Meg kell hagyni, a főpolgármester nagyon jól kezelte a médiát, és a félrevezető kommunikációval sokáig népszerű tudott maradni. De egyre inkább látszik, hogy ez így nem megy tovább. Ma már hiába misztifikálnak mindenféle fejlesztési hálókkal, ha álmodozás közben végül tényleg elalszanak, és nem veszik észre, hogy meddig nyújtózkodhatnak. Az nyilván jó, ha egy város fejlődik, de őszintén szólva nem tudom, hogy a tényleges fejlesztés kategóriába mit lehetne besorolni az elmúlt évek intézkedései közül. Mert ha ez abból áll, hogy folyamatosan kezdenek bele egyre csak húzódó, be nem fejeződő beruházásokba, miközben a nemzet fővárosát tökéletesen eladósítják, akkor ezt semmiképpen sem tartom egy modern vezetői gondolkodásnak, hanem egy alkalmatlan és felelőtlen kapkodásnak. Az eredménye pedig sajnos szemmel látható.

- Ha a főváros valós gazdasági helyzetéről nem is rendelkeznek pontos adatokkal, van konkrét terve arra, hogy ebben a helyzetben milyen forrásokból lehet hozzákezdeni az átalakításoknak?

- Ezeket a forrásokat meg kell teremteni, azonnal meg kell változtatni a főváros gazdálkodását. De abban is biztos vagyok, hogy lesznek olyan terültek, ahol az államnak is a zsebébe kell nyúlnia. Viszont azt is szeretném hangsúlyozni, hogy az eddigi gyakorlattal szemben átláthatóvá fogjuk tenni a működést. Változtatunk a szerződéskötési gyakorlaton, külön fogjuk választani a megrendelést, a végrehajtást és az ellenőrzést, az ellenőrző testületekben pedig mindenhol ellenzéki többségnek kell lennie.

- Óbudai polgármesterként ön híres volt arról, hogy jól együttműködött az ellenzékkel is a kerület érdekében. Ha főpolgármesterré választják, hasonló vezetési stílusra készül?

- Elméletileg soha nem lehet kizárni, hogy egy békés, a városért együtt dolgozó közgyűlés álljon fel, és nem is akarok semmilyen hidat felégetni. De az elmúlt főleg egy, de inkább négy év alapján kevés lehetőséget látok erre a jelenlegi budapesti szocialista vezetéssel. Nagyon nagyot kellene ahhoz mentálisan is fordulniuk, hogy egy ilyesfajta együttműködés megvalósulhasson.

- A napokban ön azt kérte Demszky Gábortól, hogy a hátralévő hónapokban már ne hozzon hosszú távra szóló döntéseket. Mit kíván megelőzni ezzel?

- Megelőzni nem hiszem, hogy bármit is tudnék, az elmúlt években láthattuk, hogy ha a szocialista-szabad demokrata többség valamit konokul végre akar hajtani, azt megteszi. Én mindenesetre szeretném a főpolgármester urat figyelmeztetni, hogy ne helyezze kényszerpályára a következő városvezetést, ne kezdjen olyan beruházásokba, ne tegyen olyan kötelezettségvállalásokat, amik a következő vezetést nehéz helyzetbe hoznák, mert ennek következményei lehetnek.

- Ez alatt mit ért?

- Egyelőre ennyit.