Érvelésük szerint a lépést már az is indokolttá teszi, hogy az 1949. évi XX. törvény nevet viselő jogszabály húsz évvel ezelőtt ideiglenes alkotmánynak minősítette önmagát. Ideje, hogy az elmúlt két évtized tapasztalatai alapján meghatározzák: hogyan kell átalakítani az állampolgárok alapjogait, az államszervezetet és a jogrendet. Úgy vélik: alaptörvényünk csak a teljes felülvizsgálattal felelhet meg a XXI. század polgári demokráciáival szemben támasztott követelményeknek.

Lázár és Balsai azt követően fogalmazta meg kezdeményezését, hogy Orbán Viktor előbb a Fidesz elnökeként, majd eskütételének napján miniszterelnökként bejelentette: megváltoztatják a régi rendszert és vele az alkotmányt. Megválasztása előtt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes lapunknak kifejtette: az új alkotmányt a parlamentáris demokrácia keretei között kell létrehozni.

Az alkotmány teljes revíziójához kétharmados többség kell. Bármilyen összetételű országgyűlés tehát nem kezdhet hozzá a feladathoz. Ennek ellenére Gyurcsány Ferenc igazságügy minisztere, Petrétei József például saját tervezetet dolgozott ki. Jellemző, hogy a közvélemény elől eltitkolta, elrejtette a szöveget. Az máig sem került nyilvánosságra, noha elvárható lett volna, hogy a mindenkire tartozó alaptörvényt akár vázlatos formában is a közvélemény elé tárják.

Az alkotmányozó többségnek a jogalkotás folyamatában mindenkor szüksége van a polgárok támogatására. Ez most nyilvánvalóan adott. Az áprilisi választás és az azóta tapasztalható társadalmi várakozások arról győznek meg, hogy a kormánytöbbség a megfelelő időben hozta meg döntését. Számos szakértő is hosszabb ideje az új alaptörvény létrehozása mellett érvel. Felhozzák: az 1989. október 23-án megszavazott alkotmány vállalhatatlan kompromisszumokat tartalmaz. Eleve a hajdani állampárt és az ellenzék alkuja révén jött létre, majd az 1990. évi választás két győztes pártjának, az MDF-nek és az SZDSZ-nek a paktumával egészült ki. Szerkezete elfogadhatatlan, hiszen az állam jogait előbbre valónak tartja a polgárok alapjogainál. Bevezető rendelkezése nem tartalmaz semmilyen perspektívát, címe pedig a népköztársaságra utal, holott a jogállam nem folytatása a diktatúrának.

Régi és alapvető kifogás az is, hogy a polgárok gazdasági, szociális, egészségügyi, környezetvédelmi alapjogai még elnagyoltan sem lelhetők fel az alaptörvényben. Csupán jelszóként szerepelnek benne. Az államszervezet szabályozása is számos kívánnivalót hagy maga után. Emiatt történhetett meg egy évvel ezelőtt, hogy Gyurcsány Ferenc önmaga ellen szervezett konstruktív bizalmatlansági indítványt, tehát valójában hatalomban maradt. Módja volt rá, hogy visszaéljen az alkotmányos lehetőséggel. A toldozás-foldozás ideje valószínűleg lejárt. Nem engedhető meg, hogy az alkotmány továbbra is salátatörvény legyen, elég, hogy húsz éven át egyfolytában módosítgatták. Most, hogy a két paktumpárt kiesett a hatalomból, a szocialista utódpárt súlyos kudarcot szenvedett el, a Fidesz-KDNP pedig kétharmados többséget kapott, az átmenet véget ért. Az ideiglenes alkotmányt véglegessel kell felváltani. Az ország stabilizálása, a polgári demokrácia értékeinek megmentése ezt követeli a kormánytöbbségtől.