Két évvel az ötkarikás játékok rendezése előtt azonban az építkezéseket figyelő bizottság aggodalommal nyilatkozott arról, hogy a londoni tervekben távolról sincsenek igazán zöld megoldások.

Bár az ökobarát dizájn és kivitelezés még most is a legfontosabb irányelve az építkezéseket irányító londoni hatóságnak, mégis az ellenőrök szerint a valódi cél elveszni látszik, mivel az olimpiai építkezések nem forradalmasították eléggé zöldre a brit ipart.

A pályázatban az Olimpiai Parkot úgy írták le, mint a fenntartható élet mintáját és azt ígérték, hogy egész Kelet-Londonban újfajta hulladékgazdálkodási beruházásokat valósítanak meg. A jelentés szerint azonban néhány kivételtől eltekintve, nem igazán láthatóak a tervekben a fenntartható fejlődés jelei.

Ezzel szemben az építők védekeznek, hiszen különleges megoldásokkal sikerült elérni, hogy sokkal kevesebb acélt alkalmaznak az építkezéseknél, mint korábban, sőt alacsony széntartalmú cementet, toxikus anyagot nem tartalmazó műanyagokat építenek be. A megnyitó stadionja a legkönnyebb szerkezetű lesz: 75 százalékkal kevesebb betont használnak a felépítéséhez, mint Pekingben. Sőt a világítása is igen speciális lesz.

Az Olimpiai Parknál azonban vannak kifogások, mivel a Zaha Hadid Vízicentrum tetejéhez 3 ezer tonna acélt használnak fel, amely nem igazán felel meg a fenntarthatóság elveinek. A jelentés szerint egy szép épület helyett egy hatalmas monumentális építmény készül. A jelentés arra is kitér, hogy sajnálattal látják, hogy az olimpiai park energiaellátást nem bioüzemanyaggal oldják meg, amelyet szemétből állítanak elő, hanem egyszerű gázzal.