"Annak az egykori államnak az épsége, egykori körvonalai már nem állíthatóak vissza, de az Európai Unió esélyt kínál számunkra a nemzet határok feletti újraegyesítésére" - közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kulturális államtitkára.

Szőcs Géza szerint kétféle nézet ütközik a magyar nemzet számára tragikus trianoni döntés kapcsán: "az egyik szemlélet önmagunk feladásához és a trianoni döntés elfogadásához, röviden magához Trianonhoz vezet", a másik tagadja Trianon igazságosságát, és mindent meg kíván tenni azért, hogy a "nemzet épségét" visszaállítsa. "A mi feladatunk ennek a megvalósítása" - fűzte hozzá.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke úgy fogalmazott: a trianoni békediktátumot tényként ugyan elfogadjuk, "de ránk erőszakolt, igazságtalan erődemonstrációként érzelmileg soha nem tudjuk elfogadni". Kiemelte, hogy a kilencven évvel ezelőtti döntés a nemzetet szétdarabolta, de az együvé tartozás megmaradt.

"Nemzetté minket az az érzés tesz, amit a honfoglalás kapcsán, az államalapítás kapcsán, az 1848-49-es események kapcsán, a kiegyezés kapcsán, ötvenhat kapcsán érzünk mindannyian" - fűzte hozzá.

A jelenkor igazi kérdésének azt nevezte, hogy a határon kívülre szakadt magyarok hogyan boldogultak a "kényszerpályán". Mint hozzátette, "a vajdasági magyar közösség az egységes magyar nemzet részeként élte és éli meg önmagát" és nem mondanak le arról, hogy a szülőföldjükön egyenrangú polgárként, identitásukat megőrizve megbecsülésnek örvendjenek.

Leszögezte: a vajdasági magyar közösség, mint az egységes magyar nemzet része abban érdekelt, hogy a magyar nemzet újra sikeres nemzet legyen. "Isten éltesse a nemzetet!" - fejezte be beszédét Pásztor István, akinek a beszédét az ünnepségen megjelent több ezer kecskeméti vastapssal fogadta.

Zombor Gábor (Fidesz), Kecskemét polgármestere avatóbeszédében kiemelte: nemcsak a fájdalmas emlékeket jelenti június negyedike, hanem egy új korszak kezdetét is, hiszen az Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította ezt a napot.

Mint mondta, a példaértékű összefogással elkészült alkotás az emlékezés mellett megteremtette annak lehetőségét is, hogy a fiataloknak el tudják magyarázni, "mi az igazság Trianonról, hogy mi az igazság Magyarországról, a magyar nemzetről".

A város főterének szomszédságában, a városháza melletti Lestár téren felépített Országzászló emlékmű felállításának költségeit az önkormányzat és a helyiek közadakozásából gyűjtött pénze fedezte.

A Kecskeméti Építészek Környezetvédő Egyesületének terve alapján készült emlékmű fő motívuma egy mészkőből készült, a trianoni döntés előtti Magyarországot ábrázoló térkép, amely eltérő szintkülönbségű részekre tagolódik, s benne az országzászló látható.