Szita Károly, Kaposvár polgármestere köszöntőjében azt mondta: hazánk egyik legszomorúbb évfordulója június 4. "Európában nincs még egy olyan nemzet, amelyet akkora veszteség ért volna, mint bennünket" - fogalmazott, leszögezve: "2010 tavaszától bizonyosak lehetünk abban, hogy a nemzet nemzet marad, bárhol húzták is meg az ország határait".

Emlékeztetett arra: egy évvel ezelőtt, először az országban Kaposváron szerveztek a határon túli és kaposvári fiatalok trianoni emlékműsort, amelynek a Duna Televízión keresztül az emberek a világ minden pontján részesei lehettek. Mint felidézte, akkor beszéltek először arról, hogy 2010. június 4-én trianoni emlékmű áll majd, és lám, "mától Kaposváron áll egy szobor, eget és földet összekötő jel, mely szelíden vezeti a magasba az ég felé tekintetünket".

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke hangsúlyozta: az új Országgyűlés már az első munkanapján lehetővé tette a kettős állampolgárságot mindazoknak a környező országokban élő magyaroknak és leszármazottaiknak, akik a trianoni diktátum miatt veszítették el magyar állampolgárságukat.

A kereszténydemokrata politikus úgy vélekedett: a magyar állampolgárság megadása a határainkon túl élő magyarok számára "a trianoni katasztrófán való túllépésnek a lehetősége". Mint mondta, ez teszi lehetővé azt, hogy a magyarság megmaradjon a Székelyföldön, a Felvidéken, a Délvidéken vagy Kárpátalján, s hogy ne kelljen elhagyniuk a szülőföldjüket, hogy ha közjogi ételemben is a magyar nemzethez akarnak tartozni.

"Trianon napján, a nemzeti összetartozás napján a legfontosabb (döntés), amit meghozhattunk, ami a túllépés Trianon katasztrófáján, az az, hogy a magyar nemzet, ami eddig is egy volt nyelvében, kultúrájában, történelmében, az mostantól kezdve közjogi értelemben is egyesült" - tette hozzá.

Semjén Zsolt az emléknapok, a közös megemlékezések, így a trianoni békeszerződés aláírásának napjáról való megemlékezés értelméről, jelentőségéről azt mondta: ezek azért fontosak, hogy "hitet és erőt merítsünk az őseink példájából, azt a büszkeséget, hogy érdemes ehhez a nemzethez tartozni". Közlése szerint azért is fontosak ezek a napok, hogy "levonjuk a történelmünkben rejlő tanulságokat, mert ez az, ami útravalóul szolgál nekünk a következő években, évtizedekben, évszázadokban".

Melocco Miklós szobrászművész Párkányi Raab Zsolt márványból készült alkotását méltatva a rombolás emlékművének nevezte a kettétört nemzet egyben tartását jelképező szobrot. Szavai szerint az obeliszk "kőbe zárt fájdalom, aminek a neve Trianon".

Az emlékművet megáldották az egyházak képviselői, majd a több száz résztvevő közül sokan virágokat, koszorúkat helyeztek el a szobor talapzatánál.