A hallgatókba plántált ismeretek szépen jönnek vissza az államvizsga-feleletekben, de a gyakorlat manapság kicsit másképpen fest. A kormánynak is egyidejűleg kell a gazdasági növekedést elindítania és a pénzügyi egyensúlyt erősítenie. A hazai, belső gazdaságot fejleszteni, amire nincsen pénz, és megtartani a multikat, annak ellenére, hogy nem az anyagi erejükhöz mérten járulnak hozzá a költségvetés bevételeihez. Ténykérdés az is, hogy az élelmiszer-gazdaság szétesett vertikumának helyreállítása, vagyis az alapanyag-termelés, a feldolgozás, a belső kereskedelmi láncok állami megszervezése és támogatása nélkül a vidék nem fog talpra állni. Az ország orosz energiafüggőségének mérséklése, vagyis alternatív energiatermelő létesítmények építése nélkül a külgazdasági mérleg tartósan aligha kerül egyensúlyba. Az évente százezer új munkahely megteremtésének pedig a mezőgazdaság, a kis- és középvállalkozások hathatós fejlesztése az egyedüli útja. Máig megoldatlan gondunk, hogy amire az ország lakosságának szüksége lenne, így például élelmiszerre, abból egyre kevesebbet termelünk. Az első negyedévben gyenge emelkedést mutató gazdaság is a külpiaci értékesítési lehetőségek 12,5 százalékos növekedésének köszönhető. A belföldi értékesítés a belföldi fizetőképes kereslet csökkenése miatt pedig továbbra is esik.
Hárommillió 688 ezer fő a foglalkoztatottak száma. Minden ötödik munkavállaló a közszektorban dolgozik, sőt az elmúlt egy évben a közszolgák száma 38 ezerrel gyarapodott. 644 ezer az álláskereső, és ami nagyon lesújtó, a 15-24 éves fiatalok körében 27,7 százalékos a munkanélküliség. A munka nélküli pályakezdők létszáma 15, a diplomás álláskeresőké pedig 47 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, vagyis az új kormány ezt örökölte az elődjétől. Vége a tanévnek, és jön az új diplomás munkanélküliek egyetemektől a munkanélküli-hivatalokig kígyózó sora.
A növekedésre összpontosító gazdaságpolitikának egyidejűleg a pénzpiacokat, az egyensúlyt is kordában kell tartania. Még kedvező növekedési folyamatok ellenére is államcsőd következhet be, ha az ország devizaadóssága, az önkormányzatok, a háztartások devizaalapú tartozásai a forint további gyengülése következtében tovább emelkednek, hiszen 300 forint feletti euróárfolyamon a kigazdálkodásuk lehetetlen. És a devizaadósság már csak ráadás, mert a forint romlása az importot is megdrágítja, s ennek következtében a hazai termelésbe beépülő import a majdani külpiaci értékesítést is gazdaságtalanná teszi. Magyarán, amennyit nyerhetünk a gyengülő forinttal az exporton, ugyanannyit veszíthetünk a nagyságrendileg azonos értékű importon.
Nos, ez az a szűk ösvény, amelyen az új kormány új gazdaságpolitikájának araszolgatnia kell: növekedés, egyensúly, új munkahelyek. Egyidejűleg, egymást erősítve. És tartani kell a 3,8 százalékos hiánycélt, mert a húszmilliárd eurós készenléti hitel visszafizetése is lassan esedékessé válik, ami az új kormány fejlesztési lehetőségeit, mozgásterét behatárolja. A külföldi pénzpiacok támogatása nélkül az ország pedig egyelőre aligha képes nagyságrendileg új távlatokat nyitni. Kétségtelen, hogy a "szóvivők orgiája" után Orbán Viktor gazdaságiprogram-hirdetése hűteni fogja a pénzpiacok pánikhangulatát. Igen, szükség van a közszektor karcsúsítására. Igen, szükség van új költségvetési adóbevételekre, a bankadóra, és egyidejűleg, most már megkerülhetetlen, hogy a kis- és közepes vállalkozások adókedvezményben részesüljenek. De szükség van arra is, hogy a kiugróan magas állami fizetéseket mérsékeljék, és a családok kedvezőbben adózzanak.
A választások utáni időszak egyenlege összességében pozitív, bár a túlzó bejelentések ártottak a forint árfolyamának, de végül is már Orbán gazdasági programot hirdető beszéde alatt is erősödött a forint. Kiszámítható, következetes gazdaságpolitikával - hiszen ez a cél -, reméljük, a forint egyensúlya és az ország pénzügyi helyzete hosszabb távon is stabilizálódik, hiszen a tartós egyensúly, majd a tartós növekedés az új gazdaságpolitika szintúgy tartós sikerén múlik.