A Fidesz indítványában foglaltak kapcsán Márki Zoltán bíró, az etikai tanács elnöki titkára arra emlékeztetett: az alapszabály szerint bárki fordulhat a testülethez. A tanács napirendjére azonban csak akkor kerül egy beadvány, ha az egyik tag indítványára a testület többsége ezt megszavazza. "Ez a kettős szűrő a tanács függetlenségének fontos záloga" - jegyezte meg Márki Zoltán. A tanács tagjai a meghívóval megkapták az eddig beérkezett kezdeményezéseket és az indítványt - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy szab-e magának valamilyen határidőket a testület, Márki Zoltán elmondta: a tervezett ügyrend a "késedelem nélkül" megfogalmazást használja. Ám ezt természetszerűleg a megalapozottság követelményével összhangban kell érvényesíteni.
A Fidesz szeptember 6-án fordult az etikai tanácshoz. A párt név nélkül, de korábbi nyilatkozatok alapján beazonosítható módon Magyar Bálint oktatási miniszter, Gyurcsány Ferenc ifjúsági és sportminiszter, valamint Keller László közpénzügyi államtitkár tevékenységét tartja morális szempontból kifogásolhatónak.
A Fidesz többek között arra kérdezett rá: etikus-e, ha a Magyar Köztársaság minisztere olyan luxuskörülményeket biztosító vendéglátáson vesz részt, amelyet olyan magáncégek finanszíroznak, amelyek megrendeléseket kapnak az adott minisztériumtól, avagy etikus-e az, ha olyan emberből lesz miniszter, akiről közismert, hogy egykori politikusként megszerzett kapcsolatait kamatoztatva, egyszer már a közvagyont saját vagyonává téve lett milliárdos?
Továbbá etikus-e, ha olyan személy tölt be felelős állami tisztséget, aki az államtitkári megbízatással járó kiemelkedő javadalmazású munkakörében fő foglalkozásként ártatlan, munkájukat tisztességgel végző emberek, tisztviselők, cégek rágalmazását tekinti feladatának? - tette fel a kérdést a nagyobbik ellenzéki párt az etikai tanácsnak.
Az alapszabály szerint a testület feladata, hogy közérdekű javaslatot fogalmazzon meg, ha a joggyakorlat, vagy bármely közéleti gyakorlat etikai normákba ütközik.
"Az alapszabály nem zárja ki, hogy a testület konkrét ügyekkel foglalkozzon, ám természetszerű és a testületi feladatkörrel egyezően értelemszerű, hogy általános jelleggel, általános érvénnyel fogalmazza meg etikai mondanivalóját." - jegyezte meg Márki Zoltán.
"Jogból sok lehet, etikából csak egy van. Egy jogállam sokféle jogosultságot biztosít, az emberek pedig esetről esetre, érthető módon, a saját érdekeik szerint kívánják azokat érvényesíteni. Mindeközben azonban nem szabad megfeledkezni a tükörbe nézés etikai parancsáról. Jogalkotási törvényünk van, erkölcsalkotási törvényünk azonban nincs. Ilyen jogszabály nem is kell, de a bennünk meglévő etikai érzület kifejezésre juttatása feltétlenül szükséges valamennyiünk számára. A tanács mindennek egy reményteljes kísérlete" - hangsúlyozta a testület elnöki titkára.
Elmondta azt is, hogy a pénteki ülés napirendjén várhatóan szerepel a közéleti etikai kódex első tervezete. A dokumentum a közélet tisztasága szempontjából fontos alanyok, illetve szituációk szerint épül fel. Megalkotói a nemzetközi tapasztalatokat is felhasználják, így többek között az Európa Tanács és az ENSZ tevékenysége során kialakított állásfoglalásokat, tervezeteket.
A Medgyessy Péter miniszterelnök felkérésére június 19-én megalakult testület tíz szakemberből áll, elnöke Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke. A Köztársasági Etikai Tanács alapító tagja Györgyi Kálmán egykori legfőbb ügyész, Gönczöl Katalin volt ombudsman, Báger Gusztáv, az Állami Számvevőszék kutatóintézetének főigazgatója, Kilényi Géza volt alkotmánybíró, Hankiss Elemér szociológus, Zlinszky János nyugalmazott alkotmánybíró, Vértes András, a Gazdaságkutató Rt. elnöke, Berki Zolna, a Transparency International magyar tagozatának elnöke és Lévay Miklós kriminológus.

MTI - fidesz.hu