- Minisztériuma új elnevezését sok kritika érte, a bírálók többsége aggódik, hogy a mezőgazdaság háttérbe szorul más szempontok mögött. Nem lett volna szerencsésebb továbbra is Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak hívni a tárcát?

- A félelmek alaptalanok, mindössze arról van szó, hogy a magyar mezőgazdaság nem értelmezhető a magyar vidék egészéről alkotott jövőképtől függetlenül. Felfogásunk középpontjában az adottságoknak megfelelő gazdálkodás, a szerves tájhasználat áll, ahol a Nyugat-Európában már meghonosodott módon az agrárium harmóniában van a tájgazdálkodással, és föl sem merülhet, hogy egyes mezőgazdasági érdekek szembekerülnek mondjuk a környezetvédelem szempontjaival. Célunk, hogy a vidék belátható időn belül úgy állítson elő egészséges, minőségi élelmiszert, hogy megőrzi a természeti erőforrások - például a föld - minőségét, a föld feletti és alatti vízbázisokat, az egy-egy régióra jellemző természetes és épített tájat és annak minden kulturális sajátosságát, így biztosítva hosszú távú megélhetést az embereknek. Ez egybecseng a Vidéki Térségek Európa Chartája által lefektetett tétellel, mely szerint a város és a vidék egymásra vannak utalva. Az arányok annyiban módosulnak, hogy ezt az összetett szempontrendszert nem rendeljük alá gazdasági érdekeknek, hanem a gazdálkodási rendszert igyekszünk hozzáigazítani a komplex adottságokhoz. Vagyis a feje tetejéről a talpára kívánjuk állítani a rendszert. A névváltozás ennyiben paradigmaváltást jelent.

- Milyen cselekvési tervvel fognak neki a munkának?

- Jelenleg az árvíz elleni védekezés a legfontosabb kihívás, meg kell védeni a településeket, az emberek életét és javait. Drámai a helyzet, százötven éve nem volt ekkora árvíz. Az emberek óriási erőfeszítéssel dolgoznak éjt nappallá téve, vannak, akik már hetek óta a gátakon állnak. A magam részéről ezúton is megköszönöm mindenkinek a példátlan és megrendítő nemzeti összefogást, fejet hajtok az önzetlen áldozatvállalás előtt. Egész országrészek kerültek víz alá, sajnos ez az elmúlt nyolc év szocialista-liberális kormányzásának, pontosabban mulasztásainak öröksége. A Hernád és a Bódva völgyében és másutt is már évekkel ezelőtt rendre fölmerült, hogy az árvízi védműveket meg kell erősíteni, illetve újakat kell építeni, de mindmáig nem történt semmi. A közeljövő kiemelten fontos feladat lesz az árvízi védelmi létesítmények megtervezése és létrehozása, egyáltalán, új Vásárhelyi-tervet kell megalkotni a Tisza egész folyása mentén. A víz pusztítása a közelmúltban ünnepelt környezetvédelmi világnap kapcsán is ráirányítja a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás, az erdőterületek csökkenése milyen súlyosan fokozza a hirtelen érkező nagy mennyiségű csapadék kártételét.

- Mit tartalmaz majd az új Vásárhelyi-terv?

- Szabályozni kell a legveszélyesebb folyóvölgyeket, tározókat kell építeni. A megvalósításhoz számos európai uniós forrás áll rendelkezésre, ráadásul az építkezésnek munkahelyteremtő hatása is lesz. Hol árvízzel, hol aszállyal kell megküzdenünk, ezért a vízgazdálkodás egyre fontosabb stratégiai kérdés lesz, melyben alapvetésnek tekintjük, hogy a magyar vízkincs nem eladó! Ezt az elvet érdemes lenne akár az alkotmányban rögzíteni. Megengedhetetlen luxus, hogy több víz folyik ki a Kárpát-medencéből, mint amennyi bejön, jelenleg mások hasznosítják a mi vizünket. Nemsokára elkészül a tárca egészére vonatkozó idei cselekvési terv. Év végére pedig szeretnénk letenni az asztalra a tízéves távlatban gondolkodó vidékfejlesztési stratégiánkat.

- Visszatérve a komplex vidékfejlesztésre, ennek alapja a mezőgazdaság, mely köztudottan ezer sebből vérzik. Melyek a legégetőbb gondok?

- A forráshiány és a vidék eltartó képességének drámai csökkenése. Az agrárium normális esetben nagyon sok embernek ad munkát, hiszen számos ágazatnak kifejezetten nagy az élőmunka-igénye, ilyen például a zöldség- és gyümölcstermesztés. Fontos célunk tehát a munkahelyteremtés, amin a bonyolult szabályozás megváltoztatása is sokat javítana. Neuralgikus pontnak számít az idénymunka. Az előző kormány rosszul kezelte ezt a kérdést, szinte elrettentette az embereket a munkavállalástól. Hamarosan életbe léptetünk egy új rendeletet, amely megkönnyíti a foglalkoztatást. A másik nagy lehetőség a helyi termelést követő helyi feldolgozás, és a helyi értékesítés megszervezése. A társulások Nyugat-Európában jól működnek, át kell vennünk a külföldi jó példákat. A belső piac átszervezése a magyar termelők versenyhátrányát is csökkenti, így javulna a versenyképességük. Az állam a mainál jóval aktívabban használhatná a tisztességes kereskedelem érdekében és a hazai beszállítók védelmében a jelenleg is rendelkezésre álló szabályozási eszközeit.

- A forráshiányt hogy lehet orvosolni?

- Ha munkát adunk az embereknek, akkor az agrárium jövedelemtermelő képessége is növekszik. Rendelkezésre állnak olyan uniós források is, melyeket Magyarország eddig nagyon rossz hatásfokkal használt ki, ráadásul az állam rengeteg elnyert uniós támogatással tartozik a termelőknek. Ezt a pénzt ki kell fizetni, mert törvényesen jár. A bürokrácia leépítése, az ügyintézések egyszerűsítése is forrásokat szabadíthat fel. Ezen túlmenően látni kell, hogy az Európai Unió közös agrárpolitikája jelentős változások előtt áll, a súlypontok kialakításában mi is részt tudunk venni. Ennek jegyében már közvetlenül hivatalba lépésem után tárgyalássorozatot folytattam az unió agrárminisztereivel. Huszonkét tárcavezetővel, illetve biztossal sikerült egyeztetnem Spanyolországban. Nekünk most az a legfontosabb, hogy az agrárium számára lehívható támogatásokat megvédjük. A másik kiemelt fontosságú terület a vidékfejlesztésre fordítható uniós források hatékony felhasználása. A magyar vidéken olyan programokat kell beindítani, olyan pályázati lehetőségeket kell megnyitni, melyek a feldolgozóipart, a kis- és közepes vállalkozásokat éppúgy tudják támogatni, mint a helyi közösségeket például az értékesítésben. Rendkívül fontos, hogy minden forrást célirányosan használjunk fel.

- Tárgyalópartnerei miként fogadták a magyar kívánságokat?

- Úgy tapasztaltam, sok szövetségesünk lesz ezekben az ügyekben. A döntően mezőgazdaságra építő országok közt összetartó együttműködés alakult ki. Természetesen nem ülhetünk ölbe tett kézzel, aktívan, kezdeményező módon kell fellépnünk a tárgyalásokon.

- A külföldiek földvásárlási moratóriumának meghosszabbítása ügyében is ugyanilyen nyitottságot tapasztalt?

- Ezen a téren egyelőre csak előzetes egyeztetések zajlottak. A hosszabbításra vonatkozó magyar kérvényt meg kell erősíteni, hogy szakmailag megalapozottabb legyen, az érdemi tárgyalások pedig még előttünk állnak. Egyértelmű elutasítást nem tapasztaltam, de a részletes egyeztetések során derül majd ki, mit tudunk kiharcolni magunknak. Ha nem sikerül a hosszabbítás, arra az esetre is van tervünk, a spekuláns földvásárlás megakadályozásának módját az osztrákok, a franciák, a németek már régen kitalálták.

- Hol tart a földtörvény módosítása, ami a Fidesz egyik legfontosabb vállalása volt a választási kampány során?

- Szakértőink nekifogtak a munkának. Olyan részletes cselekvési tervet és átfogó jogalkotási programot készítünk, ami megszabja a gazdaság újbóli beindításához szükséges radikális törvényi változtatásokat. Ebbe természetesen beletartozik a földtörvény is. Alapvető cél, hogy a termőföld a helyi gazdálkodók kezében maradjon.

- A vidékfejlesztés közigazgatási átszervezéssel is jár majd? Általános nézet, hogy a kistérségi rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt egyes esetekben földrajzilag-kulturálisan egységes kistájak több kistérséghez tartoznak, ami nem szerencsés.

- A fölvetés jogos, de ez nem kizárólagosan vidékfejlesztési kérdés. Az egész magyar államszervezetet és közigazgatást át kell vizsgálni, át kell alakítani, hogy megszűnjenek a párhuzamosságok, a pazarló bürokrácia, a túlbonyolítottság. Ma például egy környezetvédelmi beruházáshoz negyven különböző engedély szükséges. Ez megengedhetetlen. De mondok másik példát a saját tapasztalatomból, hiszen magam is őstermelő vagyok: egy őstermelői igazolvány kiadásához másfél oldalnyi tájékoztatót mellékelnek, teljesen fölöslegesen. Egy telephely-engedélyezés, egy vállalkozás beindítása nem lehet olyan bonyolult, hogy ne lehessen egyszerűen, gyorsan, hatékonyan szabályozni.

- A földtulajdon- és földbirtokszerkezet kuszasága és aránytalansága 1848 óta a magyar mezőgazdaság megoldatlan problémája. Hogyan kívánják ezt orvosolni?

- Első lépésként rendet teszünk az állami földvagyon nyilvántartásában, ez ugyanis ma sok esetben rendkívül zavaros. Ha majd pontosan látni, hogy egy adott terület kié, akkor lehet kialakítani olyan támogatási programot, amivel helyzetbe hozhatók a fiatalok, a magyar gazdálkodók. A kis- és nagybirtokot én nem állítanám végletesen szembe egymással, mindkét forma realitás, már csak foglalkoztatási szempontból is. A legfontosabb, hogy a spekulánsokat kiszűrjük, és csak az szerezhessen földet, aki valóban művelni akarja. Ezt a célt szolgálja a földtörvény már említett módosítása.

- Milyen elképzeléseik vannak a hungarikumok és az eredetvédett termékek hatékonyabb megóvása és piacra juttatásának előmozdítására?

- A legfontosabb a hungarikumtörvény megalkotása, hiszen a kérdést átfogóan kell szabályozni. A leltározás már megkezdődött, de ez nem lesz rövid folyamat. Szerencsére széles azon értékek köre, melyeknek be kell kerülniük ebbe a területi, nyelvi, személyi körbe, a magyar tanyavilágtól a különleges ételrecepteken át az ősi magyar kutyafajtákig, hosszan sorolhatnám. A leltár után erőteljes nemzeti marketingre is szükség lesz, mert a hungarikumok csak akkor tudnak fennmaradni, úgy lehet őket megőrizni, ha nem muzeális értékekként kezdjük őket, hanem élő hagyományként, s a magyar emberek keresik, használják, fogyasztják őket. Az eredetvédelmi szabályozásnál legfontosabb, hogy a hatósági felügyelet a szigorú előírásokat betartassa. Magyarország nem lehet Európa élelmiszerhulladék-lerakója, ezt a folyamatot meg fogjuk szüntetni.

- Számos jeles magyar vincellér szeretné, ha a borászat kiemelt mezőgazdasági ágazat lenne. Egyetért ezzel?

- Igen, nagyon fontosnak tartom. A kérdés összefügg az eredetvédelemmel és a hungarikumok ügyével. A kulturált magyar borfogyasztást erősíteni kell. Franciaországban például napokig cikkeztek a miniszterelnökről, amikor külföldről származó bort ivott.

- A rendszerváltozás után a magyar agrárium komoly piacvesztést volt kénytelen elkönyvelni. Hogy lehet ezeket visszaszerezni?

- Időnként túl nagy jelentőséget tulajdonítunk a külföldi piacoknak, holott legfontosabb a belső piac: a közvetlen helyi értékesítés, feldolgozás, a gazdapiacok létesítése. Így a kereskedelmi láncokat kikerülve lehet eljuttatni a termékeket a fogyasztókhoz. A folyamat már elindult, most az a feladat, hogy a jogszabályi környezetet egyszerűsítsük, és lehetőség szerint anyagi segítséget nyújtsunk mindehhez. A külföldi piacok visszaszerzése sem reménytelen, hiszen folyamatosan növekszik a népesség, és így nő az élelmiszerigény. Az Európai Unió, megszüntetve a földrészt megosztó választóvonalakat közelebb hozza egymáshoz a közép-európai térség országait. A határokon átnyúló transzregionális kezdeményezések új lehetőségeket teremtenek, ezért nagy reményeket fűzök a Kárpát-medencei gazdasági tér kialakításához: ez a terület történelmileg, földrajzilag, éghajlatilag egységes egészet képez. Az élelmiszertöbblet a medence középső vidékein képződik, tehát nekünk arra kell törekednünk, hogy a többletet el tudjuk helyezni a térség más pontjain. Kétségtelenül sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni a keleti - orosz, kazah, arab és más - piacoknak is. Ez ügyben a diplomáciának kell megtenni a szükséges lépéseket, a Vidékfejlesztési Minisztérium ebben partner lesz.

- Energetikai téren is nagy változások indultak el Európa-szerte, s ez szorosan összefügg a vidékfejlesztés kérdéseivel. Milyen eszközökkel ösztönzik majd a hazai szereplőket az úgynevezett alternatív energiaforrások rendszerbe állítására?

- A legnagyobb ösztönző maga az élet, a fogyatkozó hagyományos energiahordozók áremelkedése a politikai akarattól függetlenül is ki fogja kényszeríteni a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányú alkalmazását. Egyszerű és praktikus például a helyben képződő mezőgazdasági hulladék felhasználása akár fűtésre, akár más energetikai célokra. Ugyancsak kézenfekvő a földhő vagy a termálvíz munkára fogása. Ezekhez a célokhoz megint csak olyan jogszabályi hátteret kell teremteni, mely a megvalósítást ösztönzi. Az európai uniós források ezen a területen is rendelkezésre állnak, elérésükben segítséget nyújtunk majd a településeknek.

- Amikor Orbán Viktor felkérte a miniszterségre, könnyen lemondott Karcag polgármesteri hivataláról? Végül is húsz éve irányítja a nagykunsági várost, a biztosat hagyta ott a bizonytalanért...

- A felkérés rendkívül megtisztelő volt, és persze nagy kihívást is jelent. Az elmúlt években tudatos vidékrombolás zajlott hazánkban, felháborító kijelentések hangzottak el, azt mondták: "ha nem tetszik, el lehet menni innen!" Munkatársaimmal együtt szeretném ezt a gondolkodásmódot megváltoztatni. Mi, magyarok éppen annak vagyunk bővében, ami a XXI. században a világ sok helyén szűk keresztmetszetűvé válik. A jó minőségű termőföld, a víz, az élelem, az energia, a kedvező éghajlat, az alacsony népsűrűség nagy kincs. Éppen ezért minden egyes falura szükségünk van, mindegyik település az ezeréves örökségünk szerves része. Az a célunk, hogy a vidék értékeit kiaknázva felvegye a versenyt a nagyvárosokkal és más országok régióival. Tudatosítanunk kell mindenkiben, hogy a vidék sikereiben és kudarcaiban az egész ország osztozik. Létfontosságú, hogy az életminőség, a munkahely- és népességmegtartó erő, valamint a környezet állapota javuljon, az emberek otthon érezzék magukat szűkebb pátriájukban és a hazájukban.