- Feladatok sorát bízta önre huszonkilenc pontos akcióprogramjában Orbán Viktor miniszterelnök. Mit tart a legfontosabbnak ezek közül?

- Három komolyabb feladat vár a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumra. Foglalkoznunk kell az állami vállalatok vezetésének átszervezéssel. A tárcára vár a közüzemi díjak áttekintése, felülvizsgálata és a meghirdetett moratórium mellett egy olyan rendszer kidolgozása, ami a felhasználóknak, szolgáltatóknak egyaránt előnyös. Végül, de nem utolsósorban foglalkoznunk kell az uniós források átstrukturálásával, a pályázatok gyorsításával és egyszerűsítésével, valamint a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozásával.

- A kormányszóvivői tájékoztatón arról beszélt, hogy az állami vállalati kör átszervezése a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felügyelete alá tartozó cégek dolgozóinak kifizetésére fordított 322 milliárd forint bértömeg 15 százalékos csökkentésével jár. Végig lehet ezt vinni nagyarányú elbocsátások nélkül?

- Átszervezésre készülünk, nem tömeges elbocsátásokra. A változások elsősorban az állami vállalati menedzsmenteket érintik majd. A vezetési szintek és az irányításban résztvevők számát egyaránt csökkenteni szeretnénk. Ez járhat elbocsátásokkal, de semmiképp ápolónők, óvónők, esetleg tanárok utcára kerülésével. Felszámoljuk a klientúrát, csökkentjük az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok számát. Önálló igazgatósága csak a legnagyobb vállalatoknak lesz, a kisebb társaságoknál jogkörét a vezérigazgató veszi át. Úgy számolunk, ez önmagában is tekintélyes spórolást eredményez.

- Mit tud ajánlani az energiaszolgáltatóknak azért, hogy a folyton változó világpiaci árak mellett eleget tegyenek a miniszterelnök kérésének, és moratóriumot hirdessenek díjaikra?

- Meggyőződésem, hogy van lehetőség a megállapodásra. Az eddigi tárgyalások során kiderült, hogy a szolgáltatóknak Magyarországon a kiszámíthatóság, a stabilitás és a tervezhetőség hiányzik a leginkább. Ez ma nincs meg, de meglesz. Ezenkívül fontos az is, hogy a szolgáltatókat minden őket érintő kérdés megoldásába bevonjuk. Megszűnik az a gyakorlat, hogy este egy levélből tudják meg, területükön a kormány mit tervez másnap. Arra természetesen nem adhatok garanciát, hogy szempontjaik mindig érvényesülnek, de érveik meghallgatása nélkül döntés nem születhet. A tisztességes profitot elismerem, de elképzelhetetlen, hogy ennek árát mindig a lakosság fizesse meg.

- Nem mond ellent ennek az együttműködésnek Rogán Antal Országgyűlés előtt lévő javaslata, amely szerint a kormány visszatérne a kilencvenes évek gyakorlatához, és maga szabná meg az alkalmazható lakossági árakat?

- Nem, ez a tárgyalások kiindulópontja. Olyan kellék, ami nélkül tárgyalni sem tudnánk. Minden szolgáltató jelezte, hogy kész tárgyalni. Ám meg kell érteniük azt is, hogy megállapodás születhet közös megegyezéssel, vagy a jogszabályok adta lehetőségek maradéktalan érvényesítésével.

- Mikorra vár eredményt?

- Arra törekszem, hogy a megállapodások legkésőbb őszre megszülessenek, és a fűtési szezon kezdetekor már érvényesek legyenek.

- Van már terve arra, hogyan lehetne csökkenteni az ország kiszolgáltatottságát az energia-, elsősorban a földgázellátásban?

- Dolgozunk ezen is, de a részletekről egyelőre nem beszélhetek. Annyit elárulhatok, hogy a tárgyalásokat a bel- és a külföldi partnerekkel, nyugaton és keleten egyaránt megkezdtük. Eredmény még nincs, de bízom benne, hogy az év második felében már lesz mit mondanom.

- A kormánytól kapott feladatai között szerepel az uniós pénzek elosztásának, felhasználásának felügyelete. Nem tart attól, hogy összeütközésbe kerül Matolcsy György minisztériumával?

- Nem számítok komoly összetűzésekre. Még akkor sem, ha a kialakuló új struktúra számos egyeztetésnél hozza majd össze a fejlesztési és a nemzetgazdasági tárcát. Súrlódások feltehetőleg lesznek, ez a munka velejárója. A Széchenyi-terv keretében megjelenő pályázatokat a terv szerint a gazdasági minisztérium készíti majd elő, lebonyolításuk a fejlesztési tárca hatáskörébe tartozik. A pályázatokat azonban a két minisztérium közösen véglegesíti.

- Mielőbb döntésre kellene jutnia az infrastruktúra fejlesztését és működtetését felügyelő, illetve irányító szervezetek sorsáról. Megállapodtak már arról, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, vagy akár a Magyar Fejlesztési Bank milyen struktúrában működik a jövőben?

- Valóban megkezdődtek az előkészületek ezen társaságok átszervezésére. A kormányzati átadás-átvétel azonban még nem zárult le minden, a minisztériumok által felügyelt szervezetnél. A Magyar Fejlesztési Bankot például még nem tudtuk átvenni. Ezért nincs a birtokunkban minden információ a folyamatokról, a döntéshozatali mechanizmusról, az előkészítő rendszerekről. Természetesen, sokat tudunk, hiszen készültünk a kormányváltásra, a kép azonban még nem teljes. Kell két-három hét ahhoz, hogy fel tudjuk mérni, az előzetesen kialakított elképzelések megvalósíthatók-e.

- Mit tartalmaztak ezek az előzetes elképzelések?

- Erről nem beszélhetek. Legfeljebb azt mondhatom: az infrastruktúra-fejlesztésben változtatásokat indokolnak a lassú, bürokratikus folyamatok. Gyorsításra és olcsóbb működésre van szükség. De kapkodásra sem látok okot. Év közben vagyunk, ezért bizonyos átalakításokkal mindenképpen meg kell várnunk a januárt.

- Milyen szintig cserélnék le az állami szervezetek vezetőit? Mi lesz a mérce? Megbízhatóság vagy alkalmasság?

- A politikai kinevezetteknek nyilván menniük kell. A szakmai szempontból kiválasztott vezetők esetében viszont a referenciák, az eredmények, az adott területen kialakult állapotok alapján lehet majd dönteni. Éppen ezért nem is tudok elképzelni olyan központi szervezetet, ahol elmaradna az átvilágítás. Ahol közpénzekből gazdálkodtak, a projekteket is meg fogjuk vizsgálni. Ám tekintettel leszünk arra is, hogy az eddigi vezetők tevékenységével az új stratégiák mennyire egyeztethetők össze.

- A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezetőjét azonban már leváltották. Mi lesz a sorsa a többi kiemelt vezetőnek, mondjuk Andrási Miklósnak, a MÁV elnök-vezérigazgatójának?

- Sokan vannak, akikről még nincs kialakult álláspont. Személyekről nem beszélhetek. Legfeljebb annyit mondhatok: az állami vállalatoknál a feladathoz illesztjük a menedzsment összetételét, a vezető személyéről az adott cég hosszú távú szakmai stratégiája alapján döntünk.

- Parlamenti bemutatásakor jelezte, hogy az előző kormány számos projektjét, például a Malév privatizációját vagy a digitális közmű ügyét mindenképpen felülvizsgáltatja majd. Milyen szerződések számíthatnak még fokozott figyelemre?

- A minisztériumon belül hamarosan megkezdi a munkát egy államtitkárság, amely szorosan együttműködik majd a kormány döntése alapján dolgozó elszámoltatási kormánybiztossal. A szakterület a különféle ágazatok, például a közlekedés, a kormányzati informatika, a felsőoktatás vagy akár a büntetés-végrehajtás koncessziós szerződéseinek jogszerűségét, illetve tartalmukat ellenőrzi majd. Amire azért van szükség, mert ezek a szerződések együttesen ezermilliárd forintos terhet jelentenek a következő években a költségvetésnek. Az pedig nem tartható, hogy az ilyen kötelezettségeket rögzítő megállapodások közül akár egy is hátrányos legyen a magyar állam és az adófizetők számára.

- Konkrétan milyen beruházásokra gondol?

- Biztosan felül fogjuk vizsgálni az állam nagyobb szerződéseit. Ellenőrizzük például a telekommunikációs szerződések, köztük a Tetra-EDR vagy az egységes kormányzati gerinchálózat szolgáltatási tartalmát, árazását, a megállapodások keletkezési körülményeit. Tehát nemcsak az útépítés területén, hanem minden jelentős elkötelezettséget tartalmazó projektnél vizsgálódunk.

- Ha hátrányos szerződést találnak, elképzelhető olyan beavatkozás is, mint az első Fidesz-kormány idején az M1-M15 autópálya koncessziójának állami kivásárlása?

- Semmilyen megoldást nem zárok ki előre. Ott, ahol bebizonyosodik, hogy elődeink hátrányos megállapodást kötöttek, mindenképpen megpróbálunk beavatkozni. Ha lehet, kezdeményezzük a szerződés módosítását. De végső esetben akár a szerződés felbontásától sem riadunk vissza.

- Kormánypárti képviselők arról beszélnek, hogy az előző parlament által elfogadott költségvetés kozmetikázott, hiányoznak belőle nagy állami vállalatok konszolidációs igényei. Mire gondolhatnak, akik ezt mondják?

- A Malév esetében lehet mondani, hogy a költségvetés elfogadása után keletkeztek ilyen tételek. A költségvetést kritizálók azonban sokkal inkább gondolhatnak a MÁV szőnyeg alá söpört konszolidációjára, amire nincsen pénz a büdzsében. De találni ilyen tételeket más állami vállalatoknál is. Erről azonban szintén akkor lehet majd beszélni, ha a kormányzati átvétel lezárult, és a vizsgálatok is befejeződtek.

- Komolyan kell venni azokat az ígéreteket, hogy a kormány lehetőség szerint visszaállítja a forgalomszüneteltetésre ítélt vasútvonalak forgalmát, és megnyitja a bezárt kispostákat?

- Teljesen komolyan. Itt az elven van a hangsúly, és nem a megtakarításokon. A takarékossági és hatékonysági törekvések tiszteletre méltók, de a vasútnál és a postánál mégsem írhatják felül a társadalmi igényeket. A konkrét vállalati gazdálkodásban figyelembe nem vehető szempontokra a kormánynak kell tekintettel lennie, és nem szabad megengednie, hogy a vidék lakosságmegtartó képessége ilyen rövid távú szempontok miatt csökkenjen. Különösen akkor nem, amikor mondjuk az államnak évente 350 milliárd forintjába kerülő vasútnál a 29 szárnyvonal bezárása alig egy százalék megtakarítást hozott.

- Ez azt is jelenti, hogy új irányt szabnak a közösségi közlekedés megkezdett átalakításának?

- Igen. Ezeknek a változtatásoknak az előkészítése is megkezdődött. Készül egy kormányelőterjesztés, ami a közösségi közlekedés hosszú távú stratégiáját tartalmazza. Remélem, ez még a nyáron a kormány elé kerülhet.

- Mit tartalmaz majd ez a stratégiai?

- Sok részlettel egyelőre nem szolgálhatok. Legfeljebb annyival, hogy a kormány elé kerülő dokumentum rögzíti majd a közösségi közlekedés előnyét az egyéni közlekedéssel, ezen belül a vasútét a közúttal szemben.

- Hasonló lesz a fontossági sorrend a fejlesztéseknél is?

- A prioritásokat át fogjuk rendezni. A legnagyobb hangsúlyt szándékaim szerint a vasúti közlekedés fejlesztése kapja majd. De nem maradhatnak le az infokommunikációs beruházások sem. Ezek sorában az elsőbbség azoké a fejlesztéseké lesz, amelyek segíthetik a közigazgatás és az állam reformját, illetve hozzájárulhatnak a szolgáltató állam kialakításához. Matolcsy György beszélt a gyógyturizmus támogatásáról is, én pedig még kiemelném az energiafelhasználás hatékonyságát növelő beruházásokat, illetve a megújuló energiaforrások hasznosítását lehetővé tevő fejlesztéseket.

- Említette az infokommunikációt. Milyen beavatkozásokat, támogatásokat terveznek a széles sávú internet elérése megkönnyítésére?

- A legfontosabb, hogy végre valódi széles sávú internetről, ne limitált hozzáférésről beszélhessünk Magyarországon. Olyan internetre van szükség, ami lehetővé teszi a multimédiás alkalmazások jó minőségű elérését. Ehhez egyrészt foglalkozni kell az infrastruktúra fejlesztésével, a gerinchálózattól a hozzáférésig. Itt lehet beszélni beruházási támogatásokról. De gondoskodni kell arról is, hogy megfelelő tartalom álljon rendelkezésre. Arról, hogy mi a megfelelő, végső soron a felhasználó dönt. Az államra vár azonban a feladat, hogy támogassa az olyan kezdeményezéseket, amelyek segítik a távmunka és a távoktatás elterjedését.

- Szükségét látja hazánkban egy negyedik mobiltelefon-szolgáltató piacra lépésének?

- Ahhoz, hogy erre válaszolhassak, be kell fejeződnie a frekvenciagazdálkodás áttekintésének, és el kell készülnie az ehhez tartozó stratégiának. Ez ad majd választ arra, hogy a jelenlegi szolgáltatók által használt 900 megahertzes frekvenciasávban felszabaduló kapacitásokat hogyan használjuk fel a harmadik generációs hálózatokban. De kérdés az is, milyen hatása lesz a digitális átállásnak a negyedik generációs szolgáltatások megjelenésében. Ezek után dőlhet el, hogy egy negyedik szolgáltató piacra lépése a jó cél, vagy inkább a meglévő három társaság szolgáltatásainak javítására kell koncentrálni. A válasz előreláthatólag egy hónapon belül megszülethet.

- Ez a válasz azért meglepő, mert üzletemberként a közelmúltban éppen egy negyedik mobilcég érdekében dolgozott...

- Akkor más volt a szerepem. Kiírtak egy tendert, amelyen magánszereplőként úgy láttam, érdemes részt venni. Akkor senki sem kérdezte tőlem, hogy a piacnak kell-e egy újabb mobiltelefon-szolgáltató. Miniszterként viszont kizárólag ez a kérdés számomra.

- A vasút önálló mobil rádiótelefon-rendszerének kiépítését szükségesnek tartja? Mi lesz az előző kormány által lefújt GSM-R tender sorsa?

- A GSM-R tendert ki kell írni. Nincs más út, különben nemcsak az erre a projektre fordítható uniós támogatás vész el, de Brüsszel nem fizeti ki a magyar vasút uniós biztonsági rendszerének, az ETCSII-hálózatnak a kiépítésére szánt 50-60 milliárd forintot sem. Ami baj lenne, mert a rendszerre a MÁV-nak szüksége van.

- A Kapsch magyarországi ügyvezetőjeként részt vett az autópályák használatarányos díjrendszerének kiépítésére kiírt, majd az utolsó pillanatban visszavont tenderen. Ez is olyan beruházás, amelynek szükségességét most már másképp látja?

- Nem, a használatarányos díjrendszer bevezetését az autópályákon miniszterként is fontosnak tartom. A téma a háromnapos kormányülésen, Lovasberényben is szóba került. Döntés még nem született.

- Feladatai megvalósításához komoly szakértői háttérmunkára lesz szükség. Hogyan tudja távol tartani minisztériumától korábbi üzleti kapcsolatait?

- Ez egyszerű. Annyi az egész, hogy korábbi cégeim, tulajdonostársaim nem fognak állami megrendeléseket kapni. Erre oda kell fi gyelni. Ha valamibe, hát ebbe bele lehetne bukni.