Holland tudósok egy csoportja azt vizsgálta, milyen hatással van a Himalája és a Tibeti-fennsík gleccsereinek és hóborításának gyorsuló olvadása Ázsia öt nagy folyójára: az Indusra, a Brahmaputrára, a Gangeszre, a Jangcére és a Sárga-folyóra. Ezektől a folyóktól függ mintegy 1,4 milliárd embernek - a teljes emberiség egyötödének - az ivó- és öntözővíz-ellátása.

Walter Immerzeel és kollégái a Science című tudományos folyóirat legújabb számában megjelent cikkükben kimutatják, hogy a víztoronyként funkcionáló gleccserekből származó olvadékvíz rendkívül fontos szerepet játszik az Indus vízellátásában, fontosat a Brahmaputráéban, míg a Gangesz, a Jangce és a Sárga-folyó esetében csak mérsékelt szereppel bír.

Az eredmények szerint az Indus és a Brahmaputra vízhozamának apadása mintegy 60 millió ember ivó- és öntözővíz-ellátását veszélyeztetheti. Az országok közül leginkább a már 160 millió főt számláló Pakisztán helyzete lehet kritikus, hiszen az ország búza-, rizs- és gyapottermesztése erősen függ az Indus folyó vizétől. A 60 milliós szám ugyanakkor sokkal alacsonyabb, mint a korábbi, esetenként több száz millió főről szóló tudományos becslések.

Az észak-kínai Sárga-folyó esetében éppen ellenkező hatás várható, hiszen a klímaváltozás akár 10 százalékkal is növelheti a csapadékmennyiséget a folyó felső folyásának térségében, ami víztározók kiépítése esetén előnyös lehet az alsó folyás körüli mezőgazdaságnak.

Az Utrechti Egyetem hidrológusaként dolgozó vezető szerző elmondása szerint ez az első kutatás, amely egyszerre támaszkodott számítógépes modellezésen, műholdfelvételeken és helyi megfigyeléseken.

Immerzeel szerint az eredmények üzenete az alkalmazkodás fontossága, ezen belül is a mezőgazdaságon kell lennie a hangsúlynak, mivel ez az ágazat messze a legnagyobb vízfogyasztó. A szóba jöhető intézkedések között említette a kevesebb vizet igénylő növényfajták elterjesztését, a vízgazdálkodás javítását, valamint a vízfogyasztás csökkentésének gazdasági ösztönzőkkel való támogatását.

A legtöbb tudós ma egyetért abban, hogy a Himalája gleccserei gyorsuló ütemben olvadnak a felmelegedés miatt; abban is nagyrészt közmegegyezés uralkodik, hogy ezt a felmelegedést az üvegházgázok légköri koncentrációjának emelkedése okozza. Becslések szerint a világ gleccsereinek több mint 90 százaléka visszahúzódóban van, többek között jelentős olvadást figyeltek meg az Alpokban, az Andokban és Alaszkában.