A román alkotmányt módosító törvényt, amelyet a parlament két háza nemrég fogadott el, október 19-én bocsátják népszavazásra. A kolozsvári napilap hétfői számában külön összeállítást szentelt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által kezdeményezett módosításnak, amely a kisebbségek számára biztosítja a jogot az anyanyelv használatához a bíróságokon. Az 1991-es alkotmány (amelyet akkor az RMDSZ nem szavazott meg a parlamentben) egy csoportba sorolta a nemzeti kisebbségeket azokkal a külföldiekkel, akik nem beszélik a román nyelvet. Biztosította a tolmácshoz való jogot, de a polgári perekben az ügyfeleknek ma még fizetniük kell a fordításért, a periratokat csak román nyelven lehet kiállítani. Ez nagy gondot jelent az erdélyi magyarok számára, mivel jelentős részük gyengén beszéli a román nyelvet. A módosítás megjelenésével szemléleti változás várható - olvasható az újságban -, hiszen érvénybe lépésük esetén a magyaroknak már írásban is joguk lesz használni anyanyelvüket a bíróságokon. Az anyanyelvhasználat nem jelenthet anyagi kárt az e jogukkal élő személyeknek. A periratok lefordításának és a tolmács alkalmazásának költségeit az állam fizeti a polgári perek esetében is. A helyzet azonban országrészenként változó. Míg a szórványvidéken vagy a nagyvárosokban a magyarok viszonylag jól beszélik az állam nyelvét, addig Székelyföldön sokan egyáltalán nem is tudnak románul. A lap számos példát említ, amely arról tanúskodik, hogy sok helyen mindeddig rugalmasan kezelték ezt a kérdést az igazságügyi szervekben. Így a csíkszeredai bíróságon három magyar ajkú bíró van, de mindenki igyekszik elsajátítani a magyar nyelvet. A Hargita Megyei Törvényszéken a tíz bíró közül hat vagy magyar anyanyelvű, vagy jól ismeri a magyar nyelvet. Problémák eddig csak az írásos dokumentumokkal voltak. Egy csíkszeredai ügyvéd szerint korábban gyakori szokás volt, hogy - anyagi megfontolásokból - a jegyzőkkel fordíttattak, vagy egy kívülálló, harmadik ügyvédhez fordultak. Ez botcsinálta megoldásnak bizonyult, kellemetlen következményekkel is járhatott. Az alkotmánymódosító törvény elfogadásával és hivatásos fordító alkalmazásával ezek a helyzetek kiküszöbölhetők. A Kovászna Megyei Törvényszék elnöke szerint Háromszéken szintén nem okoz fennakadást a magyar nyelv használata sem a bíróságok, sem pedig a törvényszék munkájában. Ellenpéldaként említi a Krónika Marosvásárhelyt, ahol gyakran előfordul, hogy a magyar bíró kénytelen az állam nyelvén és tolmácson keresztül értekezni a magyar ügyféllel. A Szabadság című kolozsvári napilap megszólaltatja Borbély Lászlót, az RMDSZ ügyvezető alelnökét, aki egy hétvégi találkozón szóvá tette: a magyarság számarányához viszonyítva túlságosan kevés a magyar nyelvet ismerő ügyész és bíró. Maros megyében, ahol a lakosság számaránya negyven százalék, az ügyészeknek csak egy százaléka, a törvénybíróknak pedig tíz százaléka beszél magyarul.

MTI - fidesz.hu