Azt ígértük, hogy a politikai fordulatot követően megindul a gazdaságpolitikai fordulat: ez történt. Azon a véleményen voltunk, hogy Magyarországon nincs lehetőség újabb megszorító csomagra, mert a 2006. szeptember elejétől ötödik éve tartó megszorítás mélyíti a reálgazdaság és a társadalom válságát, miközben nem teremt fenntartható költségvetési egyensúlyt, nem csökkenti az eladósodottságot, és önmagában nem javítja a versenyképességet. Valóban, 2010. május végére a teljes évre tervezett deficit 85 százaléka realizálódott, miközben 2009-ben 76 százalék, 2008-ban 54 százalék volt a hasonló arány.

Június elejére világossá vált, hogy kormányzati beavatkozás nélkül nem tartható a 3,8 százalékos államháztartási deficit. Még nem lehetett tudni, hogy elfogad-e ennél magasabb deficitet az IMF, az Európai Unió és a pénzpiac. A miniszterelnök Brüsszelbe repült, és tájékoztatta az unió vezetőit a magyar helyzetről. Ekkor ütött vissza a múlt: az unió vezetői közölték, hogy miután Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely kétszeres túlzottdeficit-eljárás alatt áll, nem látnak lehetőséget a deficit emelésére. Az első és a második Gyurcsány-kormány már kétszer megbukott a vizsgán: 2005-ben és 2006-ban jelentősen túllépte a költségvetési törvényben rögzített deficit mértékét, ezért az ország - egyedül a tagállamok között - évente kétszer köteles bemutatni költségvetési számait az Európai Bizottságnak. A szocialista kormányok elengedték az államadósságot és a költségvetési deficitet, ezért az új kormány mozgástere nullára csökkent: mindenáron tartani kellett a 3,8 százalékos deficitet. A pénzpiac is szigorú volt: a görög, portugál, spanyol, brit és többi deficittúllépést bünteti, mert egy dominó megdőlése a többit is dönti. Bár a 27 tagállam közül legalább 18 esetében lesz 5 százalék feletti a deficit, a rossz tanulónál ezt nem engedik meg, mert egy globális dominóvilágban élünk: bárhol bárki dőlési szöget vált, mindenki előredőlhet.

A kormány mozgásterét az is szűkítette, hogy éppen június első hetében érkezett nem hivatalos bemutatkozó látogatásra az IMF delegációja. Ha az IMF is megállapítja, hogy nem reális a megállapodásban vállalt deficit, akkor dőlhet a magyar dominó.
A kormánynak három napja maradt a döntésre. Június első hétvégéjén rendkívüli kormányülésen a nemzetgazdasági miniszter előterjesztett egy versenyképességet javító programot, amely két - a neoliberális közgazdasági gondolkodás szerint nem öszszeegyeztethető - célt tűzött maga elé: az egyensúly beállítását és a növekedés újraindítását.
A program 5,1 százalékos minimális deficitszintből indult ki - az állami vállalatok és önkormányzatok konszolidációs igényét nem fogadtuk el - ezért a kormány intézkedéseivel ezt kell 2010 végére 3,8 százalékra csökkenteni. Az első akcióterv 29 lépése közül ezt célozza a 200 milliárd forintra emelt hitelintézeti járulék (bankadó), a 120 milliárd forintos rendkívüli költségvetési megtakarítás és a 98 százalékos, végkielégítéseket terhelő adó. Ezek együtt 5,1-ről 3,8 százalékra csökkentik a várható költségvetési deficitet, ezzel visszaállítják az egyensúlyt.

Ez automatikusan nem indítja újra a növekedést, ezért a kormány elfogadta a versenyképességi program második pillérét: a bürokrácia- és adócsökkentés első programját. A 3 éves adóreform első évében, már 2010 közepétől radikálisan csökken a társasági adó minden cégnél az adózott eredmény első 500 millió forintjáig, megszűnik 10 kisadó, amelynek a beszedése több költséggel járt, mint az adóbevétel, ezzel 58-ról 48-ra csökken az adónemek száma Magyarországon. A mai 51-ről 33-ra csökken a beruházási engedélyek száma. Egy sor más területen is - bérbeadás, pálinkafőzés, adományozás, élelmiszer-kistermelés, alkalmi foglalkoztatás - egyszerűbb lesz az adminisztráció. Az adó- és bürokrácialeépítő lépések közvetve segítenek, de a növekedés újraindításához a vállalkozókat közvetlen segítő lépésekre is szükség volt.

Ennek érdekében döntött a kormány a versenyképességi program harmadik pilléréről: az uniós források elbírálásának és kifizetésének gyorsításáról, továbbá az első Orbán-kormány támogatásával bevezetett Széchenyi-kártya beruházásokra való kiterjesztéséről 50 millió forintos értékhatárig. A lakáscélú hitellel rendelkezők közel harmada kerülhet kritikus helyzetbe, ez gazdasági és társadalmi feszültséget kelt, és rontja a bankok hitelportfólióját: erre dolgoz ki a kormány a bankszövetséggel együtt javaslatot nyár végére.

Ezeknek a lépéseknek a forrása a beinduló növekedés: a társasági adó 70 milliárd forintos, és a kisadók 15 milliárd forint körüli kieső bevételét a -0,4 százalék helyett +0,5 százalékra emelkedő növekedés 100 milliárd forintos várható többlet költségvetési bevétele ellensúlyozza.

Végül a negyedik pillér a jövőképről szól. 2011. január 1-jétől bevezetjük a 16 százalékos egykulcsos családi személyi jövedelemadózást, ezzel Magyarország követi a balti, orosz, szlovák és román adórendszert. 2011 és 2012 során olyan adórendszert hozzunk létre, amely egyszerűségével, alacsony adószintjével és széles adóbázisával a térség legjobb üzleti környezetét kínálja a vállalkozóknak. A világ 183 országa közül a mai 151. helyről 100. alá kívánunk lejönni teljes adóterhelésben, és a 138. helyről 90. alá adóbürokráciában: aki elment, jöjjön vissza, aki nem jött, most már jöhet. A közvetlen családi öröklés, ajándékozás adómentessé válik, az adózott jövedelemből fizetett családi kisegítő munka szintén: ez is az új iránytű része.

A második Orbán-kormány első akcióterve visszatérést jelent a konzervatív gazdaságpolitikához. Ebben egyszerre fontos a növekedés és az egyensúly, a foglalkoztatás és a beruházás. A konzervatív társadalmi felfogáshoz is visszatérünk: a család a társadalom alapegysége, az államnak nincs helye a családi szabadság körében.

Konzervatív polgári forradalom indult Magyarországon.