FIDESZ.HU > Vélemények > Interjú |
Nyomtatás Ablak bezárása |
L. Simon László a rá váró feladatokról
|
|
Költő, író, gazdálkodó, s mint ilyen, a jó borok, finom étkek kedvelője, a Velencei-tó szerelmese, aki büszke vidékiségére, de jól eligazodik a politika és a főváros rengetegében is, ám alig várja, hogy a nyüzsgésből hazatérhessen. Naná - öt nő várja mindennap. L. Simon Lászlóval, Fejér megye 4-es választókerületének képviselőjével a Fejér Megyei Hírlap beszélgetett. |
|
Létrehozva: 2010. június 24., 13:01 |
- A világhálón fellelhető életrajzaiban meglehetősen kevés szó esik a politikáról. Mióta foglalkozik ezzel a műfajjal?
- Mindig is érdekelt a politika, legalábbis, amióta olvasni tudok biztosan, bár a gyakorlati politizálást csak 2006-ban kezdtem. Igaz, 1998-tól már tanácsadóként, háttérmunkával segítettem a Fidesz és az akkori kormány kultúrpolitikai munkáját, és a kampányokban is részt vettem.
- Viszonylagos ismeretlensége ellenére mégis nagy fölénnyel nyert a megye 4-es körzetében a sokak által bebetonozottnak hitt Ecsődi László ellen. Ön szerint miért?
- Másfél éves nagyon kemény munkának köszönhetően, amiért nem tudok eléggé hálás lenni a kampánycsapatomnak. Azt a választások előtt is tudtuk, hogy két igazán meleg választókerület lesz a megyében, a dunaújvárosi és a miénk, a többiben alapozhattunk a jobboldali, fideszes választói többségre. El kellett jutnunk minden választóhoz, s ha nem is maradéktalanul, de ez sikerült. Az ellenfél talán nem vett elég komolyan, hiszen a kerületben húsz év alatt öt jelöltet állítottunk, én is ismeretlen voltam, így meg voltak győződve róla, hogy lesz második forduló, amiben majd szoros csatát követően, legfeljebb a Fidesz neve vihet be a Parlamentbe. Én viszont tudtam, hogy nyerhetünk, éppen ezért nem álltam le és nem hagytam a stábomat sem lankadni. Ez is benne volt a győzelemben, miként nagyon sok ember önzetlen segítsége és szeretete.
- A győzelem után viszont sokan mint biztos befutót emlegették a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöki székébe. Meglepte a választás?
- Kicsit. Leginkább azért, mert parlamenti újoncot ritkán választanak bizottsági elnöknek. Ráadásul éppen egy olyan bizottságban, amely a sajtóval kapcsolatos tevékenysége miatt bizonyosan nagy nyilvánosságot kap. Éppen a napokban kezdtük egy médiával foglalkozó törvénycsomag tárgyalását, óriási sajtófigyelem mellett. De ebben a választásban nyilván szerepet játszott az elmúlt tizenhat évben végzett háttérmunkám, meg az, hogy a megyei közgyűlésben is ezt a bizottságot vezetem.
- De kormányváltások idején a várható kultúrpolitikai irányváltások is a figyelem középpontjába kerülnek, legutóbb éppen az államtitkári szék várományosának kijelentései okán...
- Szőcs Géza három f-jének fogadtatására gondol? Én ezt nem tekinteném kultúrbotránynak, szerintem az interpretálók eltúlozták a jelentőségét egy még be sem iktatott államtitkár viszonylag szűk körben tett kijelentéseinek. Mindazonáltal ne legyünk farizeusok! Azt hiszem, teljesen természetes, hogy minden kormányzat meg akarja határozni és érzékeltetni is akarja kulturális értékrendjét, aminek a kirakata az éppen aktuális kitüntetések, elismerések odaítélése. Vagy, mint a leköszönő kormány esetében, a még elkölthető pénzek leosztása. A Hócipőnek megítélt hilleri ötmillió forint is egyfajta értékválasztást takar.
- A törvényhozás szakbizottságának elnökeként ön hogyan kívánja befolyásolni az értékválasztást?
- Nem lenne szerencsés, ha összemosnánk a parlament bizottság elnökének szerepét a kormányzati kultúrpolitikával, a bizottság elnöke nem dolgozhat a kormány helyett, nem vindikálhatja magának a jogot a kultúrpolitika irányítására. Ezzel együtt aktív bizottsági munkát képzelek el, és tematizálni igenis szeretném a kultúrpolitikai munkát, fel kívánom hívni a figyelmet a problémás területekre. Szerintem ki lehet dolgozni igazságosabb, jobb kultúrafinanszírozási rendszert, van rá koncepcióm, amit nem hallgathatok el. Ebbe a sorba tartozik az a három törvénymódosítás, amit már be is nyújtottam. Az egyik a régészeti feltárási jog megyei múzeumigazgatóságokhoz történő vissza rendelése, ami ugyan komoly érdekeket sért, de rendet kell végre tenni ezen a területen. A közbeszerzési törvény módosítását is javasoltam, hiszen vannak olyan művészeti produkciók, amelyek fölöslegesen tartoznak a törvény hatálya alá.
- Mindezek mellett számos megoldásra váró feladat van választókerületében is. Melyeket tartja a legégetőbbnek?
- Számos égető problémával szembesülök... Szeretek itt élni, éppen ezért a parlamenti munka mellett aktív maradok a körzetemben is. Az elmúlt hónapban, a miniszterelnök országjárásához hasonló nemzeti konzultációkat szerveztünk, lakossági fórumokon tájékoztatva a választóimat az eddig elvégzett munkáról, s közben még az árvízkárosultak javára is gyűjtöttünk adományokat. Tapasztalatom szerint a Velencei-tó környéke úgy néz ki, mint a hetvenes években, pedig sokkal több van benne, sokkal nagyobb turisztikai vonzerő a természetvédelmi területtel, mint amennyit ma kiaknázunk belőle. De a turistákat vonzó idegenforgalmi beruházásokat megelőzően rendbe kellene tenni a beton partvédelmi műveket, rekultiválni kellene a területet.
- A déli települések égető problémája a munkahelyek hiánya, éppen ezért örömteli Dunaújváros - Rácalmás térségében a Hankook második ütemének beindítása, amellyel hétszáz új munkahelyet teremtenek. Az is nagyon fontos, hogy a körzetemben élőknek is munkát adó vasmű szintén stabilan működjön. Szabadegyházának és környékének a Hungrana jelenti a megélhetést, oda kell figyelni a törekvéseikre.
- Üdvözlendő, nagy horderejű beruházás volt az M6-os autópálya megépítése, de ennek a munkának számos alacsonyabbrendű út esett áldozatául a térségben. Elengedhetetlen ezek rekonstrukciója, valamint az M6-ost Szabadegyházával összekötő, 6209-es cikolai út újjáépítése, mert enélkül a településnek és az ott működő vállalkozásoknak az autópálya nem is létezik. Ma már egyre nehezebb fejlesztési pénzekhez jutni, mégis bízom abban, hogy a munka meghozza gyümölcsét, s a jó ötletekhez a megfelelő forrásokat is meg fogjuk találni!