Nem állíthatjuk, hogy az eredmény, Schmitt Pál győzelme meglepetés volt. Mégis jó, hogy egymás után hallhattuk beszélni a két jelöltet. Balogh András a múlt embere, frázisokba bonyolódott, s a vesztesekkel való szolidaritás igencsak furcsán hangzott a szájából, lévén annak az MSZP-nek a jelöltje, amely párt a rendszerváltozás óta a legmélyebbre hagyta hullani az egzisztenciális gondokkal küszködőket, a perifériára sodródottakat. Schmitt Pál beszéde hallatán az az érzés erősödött meg bennünk, hogy egy közvetlen, a társadalmi hierarchiában a legalacsonyabban és a legmagasabban lévőkkel egyaránt könnyen szót értő, korrekt személyiség kerül az államfői székbe.

A sportszerűség a politikában nagyon is hiánycikk. A küzdő ember idejében megtanulja tisztelni az ellenfelet akkor is, ha legyőzte, és akkor is, ha legyőzetett általa. Nem elég, ha az öltönyünk elegáns. Gesztusainknak is annak kell lenniük. Schmitt minden köztársaságielnök-elődjéről tudott néhány szóban olyan méltatást adni, amely fölstilizálás nélkül megemelte őket, a jót hangsúlyozta még abban az elnökben is, aki a nemzet nagyapójának hálás szerepkörében leplezetlenül a baloldali pártok érdekeinek szolgálatába szegődött.

Ismerjük el, Sólyom László köztársasági elnöki tevékenységének öt esztendeje alatt több megnyilvánulásával is magasra tette a mércét. Egy MSZP-SZDSZ-kormány idején, az őszödi beszéd kiszivárgása után mégiscsak kimondta: morális válságba sodródott az ország. Kapott is érte hideget-meleget attól a balliberális oldaltól, amelynek most ő egyszerre nagyon kedves lett, hiszen ezzel támadni lehetett Schmitt személyét.

Mindenkinek a saját személyiségéből kell kiindulnia ahhoz, hogy a legjobbat tudja kihozni magából. Schmittől ne azt várjuk el, hogy jogi útvesztőkben bolyongva keresi a nagyobb igazságot, tegyük hozzá, ha erre lesz szükség, meglesz neki ehhez is a háttércsapata. Schmitt más típusú személyiség, a közvetlenség, a diplomáciai érzék, és annak a kormánynak, amellyel azonos értékeket vall, hathatós segítése - ezek fogják jellemezni működését.

A Nézőpont Intézet legújabb elemzéséből kiderül, hogy a huszonhét uniós tagállam húsz köztársaságában a köztársasági elnök személye közvetlenül vagy közvetve valamely politikai párthoz kötődik. Fontos információ ez, és arra int, hogy ne gyártsunk előítéleteket a pártsemlegességről. Nyilvánvaló, hogy egy köztársasági elnöknek első számú feladata, és jogkörét is ez jelöli ki, hogy tevékenysége ne a megosztást, hanem a nemzet egységét szolgálja. Schmitt Pál összesen 263 szavazatot kapott, és ezzel fölényesen győzött. Ha az augusztusban hivatalba lépő új köztársasági elnök a Szent István-i Intelmekből vett idézet ("semmi sem emel fel, csak az alázat") jegyében szolgálja hazája érdekeit, akkor sem értékelvűségét, sem értékpreferenciáit nem kell félretennie ahhoz, hogy döntései, állásfoglalásai egy relatív függetlenség jegyében az ország felemelkedéséért, s a világban élő összmagyarság érzelmi együvé tartozásáért szülessenek meg.