MÁÉRT: szükségesek-e változások?

Semjén Zsolt levélben fordul a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) eddigi résztvevőihez, a miniszterelnök-helyettes arra kíváncsi: szükségesnek tartanak-e változtatásokat a szervezetnél, és ha igen, milyen jellegűeket.

A kereszténydemokrata politikus csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a válaszokat és a beérkezett javaslatokat még a nyár folyamán értékelik és elemzik, és ezt követően tartják meg a MÁÉRT-et, illetve a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát. A legszélesebb nemzeti együttműködési rendszerében az a helyes, ha az összehívás előtt megkérdezik a MÁÉRT-ben valaha résztvevő szervezeteket, hogy ők hogyan látják, milyen szervezeti változtatásokat szükséges végrehajtani - fogalmazott.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kitért arra, hogy 2004 - a MÁÉRT legutóbbi ülése óta - eltelt hat év, s különböző jelzéseket kaptak határon túlról, illetve a nyugati emigráció szervezeteitől, amelyek javaslatokat, meglátásokat fogalmaztak meg. Példaként említette, milyen széles körű legyen a nyugati magyarság szervezeteinek meghívása. Az ilyen és ehhez hasonló kérdések miatt döntött úgy, hogy levélben fordul a MÁÉRT-en eddig részt vett szervezetekhez - mondta.

Semjén Zsolt felidézte, hogy a MÁÉRT kitűnően működött 2004. novemberéig, ekkor - mint mondta - Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő konfliktusba került a határon túli magyar vezetőkkel a kettős állampolgárság ügyében, s ezután az értekezletet többé nem hívták össze.

A kormánypárti politikus helyesnek tartotta, hogy Szili Katalin (MSZP) házelnöksége idején, ha MÁÉRT nem is volt, de legalább a KMKF működhetett.

Semjén Zsolt ismét megerősítette: elhatározott szándékuk, hogy mindkét szervezetet összehívják, mert működésük nem "vagy-vagy, hanem is-is". Más természetű a határon túli magyar szervezeteket összefogó MÁÉRT, s más a magyar nemzetiségű képviselők fórumát jelentő KMKF - jegyezte meg a KDNP elnöke.

Magyarország kész a párbeszédre az új szlovák kormánnyal

Magyarország kész és nyitott az új szlovák kormánnyal a párbeszédre - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva.

A kereszténydemokrata politikus kiemelte: személy szerint biztos benne, hogy a kettős állampolgárság elfogadása után hozott, a magyar kisebbséget hátrányosan érintő, a szlovák állampolgárság megfosztásával fenyegető szabályozást visszavonják majd. Szerinte a szlovák Alkotmánybíróság is megsemmisítené, s európai bíróságok előtt sem állná meg a helyét a jogszabály. Hozzátette: abban előrelépés látszik, hogy a nyelvtörvény ügyében legalább nem fognak bírságolni a hírek szerint. Ugyanakkor ennél többet kellene elérni, önmagában a nyelvtörvény elfogadhatatlan - értékeli. Semjén Zsolt ismét hangsúlyozta: üdvözlik a szlovákiai választások eredményét.

Nagyon fontosnak tartom, hogy Szlovákiában jobbközép kormány alakulhatott, ami leváltotta a korábbi "szocialista-fasisztoid koalíciót" - fogalmazott a magyar miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: ez megnyitja a lehetőséget az érdemi párbeszédre Szlovákiával.

Semjén Zsolt egyben reményének adott hangot, hogy az új szlovák kormánnyal előrelépést lehet elérni. Ezzel a jobbközép kormánnyal sokkal inkább érdemi párbeszédet lehet majd folytatni, mint bukott elődjével - fogalmazott.

Az új kormánykoalíciót a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), a Szabadság és Szolidaritás (SaS), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Híd alkotja. Az új szlovák kormányról tárgyaló négy jobbközép párt nagy valószínűséggel július 6-án írja alá a koalíciós szerződést. Iveta Radicová kijelölt kormányfő kedden este úgy nyilatkozott, hogy július 8-ig, a szlovák parlament alakuló üléséig felállhat az új szlovák kormány. A kormány személyi összetételéről a négy párt már megállapodott.

Magyarország kiáll Olaszország mellett a feszület-ügyben

Magyarország is csatlakozik azon országokhoz, amelyek kiálltak Olaszország mellett a feszületek elhelyezése ügyében tavaly hozott strasbourgi bírósági döntés kapcsán.

Az Európa Tanács égisze alatt működő, strasbourgi székhelyű bíróság tavaly november 3-án elmarasztalta Olaszországot, és megállapította, hogy az iskolában elhelyezett kereszt sérti egyfelől a szülők jogát ahhoz, hogy saját lelkiismeretük szerinti nevelést biztosítsanak gyermekeiknek, másfelől az iskolások vallásszabadsághoz fűződő jogát. Az Emberi Jogok Európai Bíróságánál Olaszország a bírósági tiltás megváltoztatását kérelmezte szerdán.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón elmondta, hogy Magyarország Olaszországot támogató álláspontjáról kormányhatározat született. Mint kifejtette: kiállnak amellett, hogy például a kereszt nem pusztán vallási szimbólum, hanem számos népnek az identitásához, kulturális-nemzeti önazonosságához tartozik.

A kereszténydemokrata politikus kiemelte: emberi jogi szempontból is úgy látják, hogy a vallási szimbólumok számos esetben nem az állam hitbéli elköteleződését jelentik, hanem részei egyfajta kulturális örökségnek. Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Köztársaság címerében is ott van a kettős kereszt, vagy a Szent Koronán a kereszt.

A KDNP elnöke a tavalyi ítéletet abszurdnak nevezte emberi jogi szempontból. Ezzel a diszkriminatív, számos európai egyezménybe ütköző, ráadásul a nemzeti kultúrákat és hagyományokat semmibe vevő ítélettel szemben csatlakoznak Olaszország szempontjaihoz - mutatott rá.