A fideszes politikus úgy fogalmazott, hogy az orosz külpolitikai és gazdasági érdekek diktálták a magyarországi történéseket Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt. Az elmúlt években az volt a cél, hogy Magyarország Oroszország közép-európai "hídfőállása" legyen - tette hozzá a frakcióvezető Gereben Ágnes, Az orosz kapcsolat című könyvének bemutatóján. Lázár János szerint a közelmúlt egyik legfontosabb külpolitikai öröksége "az orosz-magyar gazdasági oligarchikus kapcsolatrendszer, amely az elmúlt nyolc esztendőben kialakult".
A mai vezetők felelőssége, hogy ezt a viszonyt milyen irányba terelik - mondta a frakcióvezető -, hozzátéve, Magyarország túlzottan kiszolgáltatott, mert energiaszükségletének 80-90 százaléka keletről érkezik, ami "kényszerpályára állítja a magyar gazdaságpolitikát". Az Oroszországhoz fűződő viszony egyúttal értékválasztást is jelent - mutatott rá. A kapcsolat gazdaságilag, stratégiailag előnyös lehet - mondta - ugyanakkor, mint fogalmazott - "Keletről sok minden jöhet, de demokrácia és szabadságjogok biztosan nem".
Csaba László egyetemi tanár illúziónak nevezte, hogy Oroszország jelentősége csökkent volna a közelmúltban. A nagy mennyiségben rendelkezésre álló nyersanyagforrások szerinte kedveznek a tekintélyelvű rendszer kialakulásának. Az energiaforrásokból adódó nagy jövedelem lehetővé teszi, hogy Oroszország szabadon, külső befolyás nélkül alakíthassa politikáját, magyarázta Csaba László, emlékeztetve, az országban az állam és a gazdaság nem válik szét egymástól.