Mindkét jogszabály az Európai Unió és az európai polgárok alapvető érdekeit szolgálja, hiszen míg az egyik az EU költségvetését megkárosító csalási, pénzmosási és korrupciós ügyek ellen kíván hatékonyabb szabályozást létrehozni, a másik ezekben az ügyekben a nyomozati munkát könnyítené meg.
A meghallgatáson Deutsch Tamás kijelentette, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után új korszak nyílt a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló szabályozás történetében. A Lisszaboni Szerződés életbe lépése, a 2014-ben kezdődő új pénzügyi perspektíva, valamint a pénzügyi és gazdasági válság körülményei együttesen vissza nem térő lehetőséget teremtenek arra, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló közösségi joganyagot és intézményrendszert megerősítsük - fogalmazott.
A néppárti politikus szerint az általa javasolt ún. PFI2015 program keretében a közösségi büntetőjogi szabályozás újragondolásával, valamint az azok alkalmazására hivatott uniós intézményekre vonatkozó direktívák egyidejű módosításával lehet azt a célt elérni, hogy az átalakítások után az Európai Unió egy új, megerősített és hatékonyabb intézményrendszerrel rendelkezzen a pénzügyi bűncselekményekkel szemben.
A meghallgatáson elhangzottakat összegezve Deutsch Tamás kifejtette: A parlamenti bizottság egyértelmű politikai akaratnyilvánítása, hogy a Tanácsban blokkolt előterjesztéseket azok átdolgozása, újragondolása után mielőbb tárgyalják meg és fogadják el.
A meghallgatáson előadást tartott többek között Kestutis Sadauskas, Algirdas Semeta adóügyi és vámunióért, valamint a csalás elleni küzdelemért
felelős biztos kabinetfőnöke, Lothar Kuhl, az OLAF osztályvezetője, Farkas Ákos, a Miskolci Egyetem Bűnügyi Tudományok Intézetének igazgatója és Rosaria Sicurella, a Cataniai Egyetem Jogtudományi karának professzora.
Brüsszel, 2010. szeptember 29.