A régió országai közül így már csak egyedül Koszovó esetében szükséges a vízumdialógus elindítása, a vízumkönnyítési rezsimre való felkészülés. A vízumliberalizáció jelentősége, hogy nemcsak az európai integráció perspektíváját vetíti előre a nyugat-balkáni országok számára, hanem a megbékélést is elősegíti a régióban.

A téma az Európai Parlament tegnap esti ún. mini-plenáris ülésén került megvitatásra. Az EP közel egy évvel a Szerbiára, Montenegróra és Macedóniára vonatkozó korábbi állásfoglalását követően most véleményt nyilvánított arról is,hogy Albánia és Bosznia-Hercegovina is vízummentessé válhasson. Az Európai Bizottság vízummentességi menetrendjének megfelelően Albánia valamint Bosznia-Hercegovina is teljesíteni tudta azokat a feltételeket, amelyek alapján az Európai Parlament is támogatását adhatja a vízummentességre.

Gál Kinga európai parlamenti képviselő (Fidesz) hozzászólalásában hangsúlyozta: "A vízummentesség kérdése Európában sem kiváltságnak, sem diplomáciai gesztusnak nem tekinthető. Kölcsönös kötelezettségvállaláson alapul, amelynek alapján politikai céljainkat biztonsági tényezők nem kockáztathatják."

"A következő generációk, a fiatalok számára a vízummentesség kínál hozzáférést az európai perspektívához. Ez az európai perspektíva segíthet hozzá a megbékéléshez. Vízummentességre ezért van szükség ebben a régióban. Ezért nem szabad majd megfeledkeznünk Koszovóról sem" - zárta hozzászólását Gál Kinga a fideszes EP képviselő.

Az Európai Parlament vitájának aktualitását adta az is, hogy arra néhány nappal a bosznia-hercegovinai választásokat követően került sor. Ahogy az eredmények azt megmutatták, az etnikai alapú megosztottság nem számolható fel egy csapásra.