- A hírek szerint, miután átvették a minisztérium épületét, 194 munkásmozgalmi időkből itt maradt műtárgyat találtak. Most jött el a valódi és teljes rendszerváltozás ideje?

- Remélem, hogy igen. Amikor kollégáim szóltak, hogy rengeteg Lenin-szoborra és munkásmozgalmi témájú festményre bukkantak, nekem is az jutott eszembe, hogy mindez szimbolikusan is értelmezhető. A kétharmados felhatalmazás a jelek szerint minden tekintetben elegendő ahhoz, hogy az ország szakítson a szocializmussal és annak minden hagyatékával.

- A kétharmad viszont csak akkor elég, ha egység van. Az utóbbi hetekben balliberális médiumok azt sejtették, hogy vannak ellentétek a kormányon belül, leginkább Matolcsy György és Varga Mihály között. Netán az új minisztériumi struktúrában, amiben feleannyi tárca van, mint korábban, akadnak még tisztázatlan feladatkörök?

- Ami a szerkezet átalakítását illeti, az első száz nap többek között valóban arról szólt, hogy a tárcák minden egyes apró kérdésben tisztázták, melyik terület kihez tartozik, de mostanra teljesen letisztult a kép, és ebből nincs is semmilyen probléma. A költségvetési vita során nem is engedhetnénk meg ilyen típusú feszültségeket, s megnyugtathatok mindenkit, nem is lesznek ebből problémák. És hogy a vitákkal kapcsolatos kérdést se kerüljem ki: szakmai jellegű véleménykülönbségek természetesen vannak, nem is lenne egészséges, ha egy személy megmondaná, mit kell csinálni, a többiek meg csendben végrehajtanák az utasítást. Ha egy-egy kérdésben nem lenne mód eszmecserékre, minek tartanánk kormányüléseket? Amennyiben felmerül egy vitás kérdés, akkor mindenkit meghallgatunk, megtaláljuk a közös nevezőt és megyünk tovább. Egy demokráciában ez így helyénvaló. Ezt semmiképpen sem kell felnagyítani, személyeskedő veszekedésként beállítani, mert ilyesmiről szó sincs, nincsenek törésvonalak a kormányban.

- Tehát azt mondja, a Fidesz és a kormány egységes, nincsenek hatalmi harcok?

- Pontosan. A minisztériumi struktúra átalakítása egyébként többek között éppen azért volt hasznos, mert így a kormány felesleges vitákat spórol meg. Az ugyanis természetes dolog, hogy mindenkinek a saját területe a legkedvesebb, így aztán előfordul, hogy mondjuk a költségvetés megalkotásakor rokon területek küzdenek egymással több pénzért: például a szociális minisztérium az egészségügyivel, vagy az oktatási terület az ifjúságival. De ha ezek az egymással egyébként összekapcsolódó szakpolitikai területek egy tárcához tartoznak, akkor házon belül meg lehet oldani a kérdést, s a kormányüléseken ilyen torzsalkodások már nincsenek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendszer már olajozottan működik. Persze az igazi erőpróba a költségvetési vita lesz, ám én ezzel kapcsolatban is optimista vagyok.

- Hozzákezdtek a közigazgatási rendszer átalakításához is, s az már kiderült, a megyékben is kormányhivatalok alakulnak, a megyei jogú városokban pedig úgynevezett kormányablakok. Ezeknek mi lesz a gyakorlati feladatuk?

- A kormányhivatalok már létező hivatalok átalakulásával jönnek létre. Talán a működésük kevésbé látványos az állampolgárok számára, de az eredmény reményeim szerint az lesz. A cél ugyanis az, hogy egyszerűbb és mindenki számára átláthatóbb legyen a rendszer. Míg eddig ugyanis harminchárom dekoncentrált szerv volt megyei szinten, most ezekből tizenötöt egyetlen kormányhivatalba integrálunk. Az igazi jelentősége az átalakításnak egyébként az, hogy a megyei jogú városokban működő kormányablakok, vagyis integrált ügyfélszolgálati irodák által megvalósulhasson, hatékonnyá válhasson a megígért egyablakos ügyintézés. Január elsejétől még csak a leggyakoribb ügycsoportokat lehet majd egyetlen helyen elintézni, később folyamatosan szeretnénk bővíteni a kört. Ennek a hatása pedig az lesz, hogy kevesebbet kell utazni az ügyintézéshez, egyszerűbb lesz megtalálni az ügyintézőt, és kevesebb idő is szükségeltetik majd mindehhez, mint a korábbi rendszerben. Összességében azt várom, hogy az állammal való kapcsolattartás mindenki számára gyorsabb, hatékonyabb és stresszmentesebb is lesz.

- Nagy visszhangot kapott, amikor a közelmúltban Kötcsén azt mondta, felmerült a járások visszaállítása is. Ez szintén az egyszerűsítést szolgálná?

- Igen. Mi úgy gondoljuk, egy állam akkor olcsó és hatékony, ha polgárai számára könnyen megközelíthető, és az ügyintézés minél kevesebb időbe telik. Ekkor ugyanis a polgár kevesebbet foglalkozhat a hivatalba járással, vagyis egyetlen problémája megoldásához nem kell akár többnapnyi szabadságot kivennie. Ezért kell létrehozni olyan pontokat, ahol az emberek még könnyebben, még gyorsabban tudják intézni ügyeiket. Aki falun lakik, annak nem mindegy, hogy a közeli városba kell elutaznia, vagy a megyeszékhelyre.

- Arról lehetett olvasni, hogy csökkentik a köztisztviselők számát, ugyanakkor a közelmúltban tartottak egy rendezvényt, ahol fiatal diplomásokkal ismertették meg a köztisztviselői pályát. Nincs ebben ellentmondás?

- Nincs, mert semmiféle döntés nem született arról, hogy kevesebb kormánytisztviselő legyen a jövőben. Alaposan meg kell fontolni egy ilyen lépést, hiszen ha lényegesen csökkentjük a létszámot, akkor azt is vállalnunk kell, hogy esetleg az állam kevesebb feladatot tud ellátni. A struktúra átszervezése folyamán a körülbelüli létszám is eldől. Ma a minisztériumokban körülbelül hatezer ember dolgozik, míg az összes köztisztviselő száma mintegy hatvanötezer fő, vagyis a minisztériumi létszám például jelenleg kifejezetten alacsonynak mondható. Az pedig, hogy nyitunk a fiatalok előtt, természetes folyamat, hiszen véleményem szerint fontos, hogy legyen jó, képzett és gyakorlattal rendelkező utánpótlás.

- Az ellenzék és egyes szakmai szervezetek kifogásolták, hogy a jövőben könnyebben el lehet majd küldeni a köztisztviselőket, hiszen a felmondási idő két hónapra csökken, a két hónapon túli végkielégítéseket pedig magas adó sújtja. Miért döntöttek így?

- Rendet kellett csinálni a közigazgatásban, eddig ugyanis csak alkalmatlanság esetén lehetett elbocsátani köztisztviselőket. Több más mellett ez is az oka volt annak, hogy a közigazgatás általános vélemény szerint rosszul működött. Nem volt meg ugyanis az eszköz ahhoz, hogy a minőségi kritériumokat alkalmazni lehessen. Ezentúl, ha valaki rossz munkát végez, magyarul pazarolja az adófizetők pénzét, az elöljárója elküldheti. Hallok olyan vádakat is, hogy így akarjuk behozni a saját embereinket. Nos, ez azért érdekes, mert a szocialisták egészen eddig arról beszéltek, hogy az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban a Fidesz emberei ülnek... Ezek szerint most a fideszeseket cseréljük fideszesekre? Lehet, hogy az MSZP politikusainak furcsa, de vannak olyan területek, ahol nem az ideológiai beállítottság számít, hanem az elvégzett munka minősége, mi ezt az irányelvet szeretnénk érvényesíteni.

- Lassan időszerű a jövő évi költségvetés sarokszámainak nyilvánossá tétele. Az ország mostani helyzetében alkalmazhatóak azok a gazdaságpolitikai elképzelések, amelyekről az elmúlt években a Fidesz beszélt?

- Azt gondolom, igen. Amikor bejelentettük, hogy nem kívánjuk megújítani a Valutaalappal kötött hitelszerződést, olyan vélemények láttak napvilágot, hogy a magyar gazdaság hamarosan össze fog omlani. Amikor közöltük, hogy bevezetjük a bankadót, azt jósolták, ez nem lesz működőképes. Nos, ha ma megnézzük, a gazdaság nem omlott össze, a bankadó is alkalmazhatónak bizonyult, sőt egyre több ország gondolkodik a bevezetésén. Ami a költségvetést illeti, itt is hallani olyan hangokat, hogy nem fog összeállni a jövő évi büdzsé. Mi ugyanakkor arra készülünk, hogy egy szigorú, fegyelmezett, de olyan költségvetése lesz az országnak, amely megnyitja a lehetőséget a gazdasági növekedés előtt.

- A szigorúság megszorítást jelent?

- Egyáltalán nem. Sőt, határozottan kimondhatjuk: Magyarország számára a válságból való kilábalás útja nem a megszorításon, hanem a bővülésen keresztül vezet. A kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása, a munkahelyteremtés; ezek nagyon fontos célok. De ahhoz, hogy sikeresek legyünk, minden szakpolitikai területnek együtt kell dolgoznia. Az állam azért legyen hatékony, hogy ezzel a gazdasági növekedést segítse. A jogszabályok azért is legyenek stabilak, hogy ezzel is vonzóvá tegyék az üzleti környezetet. Olyan költségvetést kell kidolgozni, amely kiszámíthatósága és hitelessége révén pozitív üzenetet közvetít a hazai és a nemzetközi üzleti, pénzügyi világnak is.

- Több mint négy hónapja vették át az ország irányítását, volt lehetőség megtalálni a csontvázakat is. Olyan állapotban adta át a Bajnai-kormány a stafétát, amilyenben várták?

- Vannak olyan területek, ahol igen, és vannak, ahol rosszabb a helyzet. Azt például nem sejthettük, hogy a külügyi tárca költségvetésében milliárdos lyukak lesznek, és emiatt nem csupán a diplomáciai képviseletek működtetése, de maga a minisztérium mindennapos működése is nehezen megoldható, s ez azonnali átszervezést, megszorítást igényelt. Összességében hasonló helyzetre számítottunk, de az is látszott, hogy az elmúlt években előbb egy kudarcos kormánya volt az országnak, majd az utolsó egy esztendőben egy olyan kabinet irányított, amelyet nem érdekelt a jövő, csak az, hogy valamiképpen sikerüljön elevickélni az országgyűlési választásokig.

- Az önök előtt álló ciklusra mi lesz a jellemző? A romeltakarítás vagy az építkezés?

- A kettőt párhuzamosan kell csinálnunk. Romok sajnos még mindig vannak az oktatástól az egészségügyön át a szociális területig, ugyanakkor az építkezést nem halogathatjuk, mert anélkül nincs felemelkedés.