Az uniós biztos az EU-tagországok környezetvédelmi minisztereinek luxembourgi találkozója alatt tartott sajtótájékoztatóján hangoztatta, hogy a legfontosabb most a helyzet stabilizálása, a továbbá szennyezés kockázatának felszámolása, a károsultak segítése, illetve a tisztítási műveletek mielőbbi elvégzése. Elmondta, annak a kérdésnek a megválaszolása során, hogy hol volt a hiba, meg kell vizsgálni az uniós szabályozást, illetve annak alkalmazását. Fel kell deríteni, hogy ezeken a területeken minek a működése biztosított, és hol kell további szabályozáson vagy módosításon gondolkodni - fejtette ki.

Semmilyen következtetést nem kívánok levonni addig, amíg minden tény napvilágra nem kerül - szögezte le Potocnik, utalva a felelősség kérdésére a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezést szolgáló uniós irányelv (Seveso) vonatkozásában.

A soros belga EU-elnökség nevében nyilatkozó Joke Schauvliege flamand környezetvédelmi miniszter jelezte, hogy a tanácskozáson megszólaló uniós tagországok támogatásukról és további segítőkészségükről biztosították Magyarországot. Ő is hangoztatta, hogy a történtekből valamennyi tagállamnak le kell vonnia a tanulságot, és teljes körűen alkalmaznia kell az uniós szabályozást. Csak így előzhető meg bizonyosan, hogy hasonló eset újra megtörténjen - szögezte le.

A témáról nyilatkozó más miniszterek - például a spanyol Elena Espinosa - szintén fontosnak tartották az uniós előírások szigorú alkalmazását, különös tekintettel a "szennyező fizet" uniós elvére, amelyet ugyancsak külön jogszabály mond ki.

A találkozón Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter - megköszönve az uniós tagországok eddigi felajánlásait és segítségét - tájékoztatást adott a katasztrófa körülményeiről és az azt követően tett intézkedésekről. Az uniós tagországokhoz eljuttatott háttéranyag tájékoztatása szerint környezetvédelmi szempontból az volt a fő cél, hogy szennyezés ne jusson el a Dunába, ne kerüljön ki Magyarország területéről. A szennyezés terjedése elleni intézkedések a magyar közlés szerint néhány nap alatt sikerre vezettek.

A magyar tájékoztató arról is igyekezett megnyugtatni a tagországokat, hogy radioaktív szennyezés nem történt, és a hatóságok a kataszrófa-elhárítási rendszert mindaddig működésben tartják, amíg a további szennyezés teljes kockázata ki nem zárható.

A magyar küldöttség megerősítette: a kormány eltökélt abban, hogy kivizsgálja a balesetet, és alkalmazza a szennyező fizet elvét. Ez utóbbit emelte ki a tanácskozásról kiadott minisztériumi közlemény is. Eszerint "a kormány következetesen jár el, és érvényt szerez a szennyező fizet alapelvnek a vörösiszap-tragédiát okozók felelősségre vonásánál".

A közlemény fogalmazása szerint a résztvevők kifejezték együttérzésüket, és felajánlották további segítségüket a baleset következményeinek elhárításában.

Potocnik a sajtótájékoztatón a halálesetekre utalva arról is beszélt, hogy a tagországoknak általános tanulságként kell levonniuk: a környezetvédelmi célzatú intézkedések költségére nem szabad meghatározóként tekinteni olyan esetekben, amikor emberéletek foroghatnak kockán. Amikor például árvíz elleni beruházásokon gondolkozunk, nem láthatjuk, mekkora lehetne a bekövetkező árvíz költsége - fejtette ki.

Az uniós szabályozást illetően emlékeztetett arra, hogy az unióban jelenleg a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló irányelv a fő támpont. Ez alapján kell kibocsátani a tagországokban a nemzeti engedélyeket is, illetve rendszeres ellenőrzéseket tartani.

A szlovén biztos emlékeztetett a kitermelés során keletkezett hulladék kezeléséről szóló irányelvre is, amelyet más tagállamokban korábban bekövetkezett hasonló esetek nyomán hoztak. Ennek egyik rendeltetése éppen az, hogy a tagországoknak át kell tekinteniük a potenciálisan veszélyes létesítmények listáját, gondoskodniuk kell azok megfelelő ellenőrzéséről, és azokra vonatkozó katasztrófavédelmi terveket kell készíteniük.

Személyes véleményt hangoztatva Potocnik úgy ítélte meg, tovább lehet még fejleszteni az uniós szabályozást.

A biztos kiemelte azt is, hogy az uniós tagországok közti szolidaritás jó példája volt a szakértők küldése Magyarországra.