A jelentés más tagállamok mellett Magyarország foglalkoztatási helyzetének alakulását is nagyító alá vette, és megállapította, hogy május és július között mind a foglalkoztatási, mind a munkanélküliségi mutató javult, jóllehet még mindig elmarad az uniós átlagtól. A foglalkoztatottak száma a 15-64 éves korosztályban 3,76 millió volt, ami 0,6 százalékos csökkenés ugyan a tavalyi hasonló időszakhoz képest, de 69 ezer fővel több az idei első negyedévinél. A munkanélküliség augusztusban 10,9 százalék volt, de már második hónapja csökkenést mutatott. Hanyatlott ráadásul a fiatal munkanélküliek aránya is, a júniusi 27,9-hez képest 27,1 százalékra.

Jobbak voltak Magyarországon a jövedelmi mutatók is, és szintén javulónak tűnt az üzleti környezet - derül ki a jelentésből, amely az utóbbira példának hozta a General Motors bejelentését újabb szentgotthárdi munkahelyek teremtéséről.

A bizottság emlékeztetett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) prognózisára, miszerint a munkanélküliségi szint stabilizálódik Magyarországon, és csak kicsivel lesz 10 százalék fölött.

A jelentés szerint uniós szinten idén jobban alakulhat a munkaerőpiac a korábban vártnál, de a fellendülés időszakában nagy eltérések várhatók az egyes tagországok között.

Úgy tűnik, az idei második negyedévben a foglalkoztatás romlása véget ért az EU-ban - áll a jelentésben, miután az említett időszakban uniós szinten 0,2 százalékos növekedés mutatkozott a korábbi két év folyamatos hanyatlásával szemben. A bizottság szerint az unióban stabilizálódott a munkanélküliség, és feltehető, hogy május után túljutott a mélypontján.

EU-szinten javultak a gazdasági szereplők foglalkoztatási várakozásai is, bár ez még nem igazán mutatkozott meg a gyakorlati döntésekben. A cégek mindazonáltal általában derűlátóbbnak tűnnek a korábbinál, és a fogyasztói aggodalmak is enyhültek.

Megvizsgálta a bizottság Németország, Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Lengyelország és Nagy-Britannia munkaerőpiacait is, és a legtöbb esetben javuló tendenciákat talált.