A tárca vezetője úgy vélte, ezen célok eléréshez integrált társadalomra és szakképzett munkaerőre van szükség, emellett nagyon fontos a szegénység, különösen a gyermekszegénység csökkentése, amely a versenyképességet és növekedést ösztönző EU 2020 stratégia egyik kiemelt feladata is. Ugyancsak sürgető a romák integrációjának megteremtése, amely uniós szinten hatékonyabban valósulhat meg, mintha a tagállamok külön-külön próbálkoznának ezzel - fogalmazott Martonyi János.

A miniszter szerint, bár a jelenlegi belga elnökség alatt is nagyon fontos döntések születtek már, amelyek elősegítik a gazdasági kormányzást, koordinációt, úgy tűnik, a magyar elnökség idején is további komoly döntéseket kell meghozni ezzel kapcsolatban. Még sok a nyitott kérdés, és nem könnyű a tagállamok eltérő álláspontjait közelíteni egymáshoz - jegyezte meg.

Az egyes szakpolitikák is nagy szerephez jutnak majd a magyar elnökségi programban, ilyen például az agrárpolitika: ennek előbbre lendítéséhez megfelelő szakmai felkészültségre van szükség - emelte ki. A kohéziós politikát többen ágazatokra bontanák, pedig ha nem lenne integrált, azzal éppen a lényegétől, a területi kohézió erősítésétől fosztanák meg - figyelmeztetett egy újabb feladat kapcsán Martonyi János. Mint mondta: szintén nagyon fontos a közös energiapolitika kialakításának szorgalmazása, Magyarország ezen belül az energiabiztonságra helyezné a hangsúlyt.

A külügyminiszter kiemelte a Duna-régió stratégiájának fontosságát is, illetve felhívta a figyelmet az EU ivóvízkészleteinek megőrzésére.

Fontos cél a "polgárközeli Európa" megteremtése, a kulturális sokszínűség támogatása is, hiszen az elfogadásban és az elismerésben áll Európa lényege - hangsúlyozta. Megjegyezte: a magyar elnökség idején ugyancsak nagy jelentőséget kap a schengeni övezet bővítése, azaz Románia és Bulgária csatlakozása.

Belgium az EU nemzetközi szerepét kívánja erősíteni elnöksége alatt - idézte fel a jelenlegi elnök programját a tárca vezetője, hozzátéve: Magyarország úgy véli, ehhez a célhoz hozzájárulhat a bővítés is, és azt az üzenetet kell közvetíteni az integráció felé igyekvő államoknak, hogy "az ajtó nyitva áll", a bővítési folyamat nem áll meg. Minél előbb le kell zárni a tárgyalásokat Horvátországgal, jó lenne, ha ez a magyar elnökség idején történhetne meg - mondta a miniszter. Hozzáfűzte: a csatlakozási szerződés aláírására nincs sok esély 2011 első felében, mivel csak a dokumentum lefordítása az unió valamennyi hivatalos nyelvére legalább három hónapot vesz igénybe.

A Keleti partnerség csúcstalálkozóját májusban rendezik meg Magyarországon, erre a hat érintett ország - Ukrajna, Fehéroroszország, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova és Örményország - vezetői is hivatalosak.

Martonyi János elmondta: a magyar elnökségi programon jelenleg is dolgoznak, szerdán vitanapot tartanak arról a Parlamentben, később pedig civil szervezetekkel egyeztetnek. Hozzátette: a végleges programot decemberben fogadják el, ezt követően az egyes uniós intézményeknek mutatják be, ezek közül a legjelentősebb esemény az lesz, amikor 2011 januárjában az Európai Parlament előtt ismertetik.

Elmondta, hogy Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal együtt 2010-2011-ben az unió elnöki triójának tagja; több feladat várhatóan áthúzódik majd a jelenlegi belga elnökségtől, például a fenntartható gazdasági fejlődés és a szociális kohézió ügye is.