Rogán Antall (Fidesz) kijelentette, hogy a kötelező magánnyugdíj fogalmát a rendszerváltozás után a közép-kelet európai országokban találták ki.

Meglátása szerint emellett a pénztárakban lévő pénzeket az emberek soha nem kapták volna meg fizetésként. Úgy érvelt, hogy a rendszer beindításakor az állami nyugdíjkasszában lévő járulékok egy részét át kellett tenni a magánpénztárakba, és ez a pénz elkezdett hiányozni a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíjának finanszírozásakor. Mint mondta, a hiányzó összeget az állam úgy szedte be, hogy több adót vetett ki, ezért így mindenki kétszeresen fizetett a megemelt adókon és a nyugdíjjárulékon keresztül.

Felhívta a figyelmet, hogy ezek a pénztárak nem produkáltak jobb hozamokat, mintha valaki folyamatosan államkötvényekben tartotta volna a befizetett összeget.

Kijelentette azt is, hogy magánpénztárak működési költségei erős kétségeket ébresztenek. Példaként mondta, hogy évenként eltérően, de megközelíthetik a 25 milliárd forintos nagyságrendet.

Feltette a kérdést, hogy miért jelent az problémát, ha az emberek szabadon dönthetnek arról, hogy visszatérnek az állami nyugdíjrendszerbe. Hozzátette, véleménye szerint ezt a pénztárak megpróbálják majd megnehezíteni.

A javaslat segít a hiánycél folyósításában és biztosítja a nyugdíjkifizetéseket is

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár zárszavában ismét leszögezte, hogy a képviselők előtt fekvő kormányjavaslat képessé teszi a kormányt a vállalt költségvetési hiány csökkentésére, ami minden magyar állampolgár alapvető érdeke.

A törvénymódosítás emellett biztosítja a nyugdíjak kifizethetőségét is, továbbá szabályozott kereteket teremt a következő 14 hónapra - fűzte hozzá.

Az államtitkár kiemelte: a javaslat általános vitája arra is rávilágított, hogy jelenleg nagyon sok szabályozatlanság van a nyugdíjrendszerben, amelyeket szerinte "záros határidőn belül" fel kell számolni.