Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal közösen látja el az EU elnöki teendőit: a trojka mandátuma 2010-11-re szól, Belgium július 1-jén vette át Spanyolországtól a féléves soros elnöki tisztet, az idei a 12. elnöksége. Magyarország 2011. január 1-től tölti be a posztot.

A magyar elnökség alatt várhatóan kiemelt hangsúlyt kap a tagországok gazdaságpolitikájának összehangolása, a növekedést és a versenyképességet ösztönző EU 2020 stratégia, az energiaszektor liberalizációja, az európai polgárok jogainak érvényesüléséről, a szabadságról és a biztonságról szóló stockholmi program, a vízpolitika és a Duna-stratégia, valamint a horvát csatlakozási szerződés aláírása.

A magyar kormány júliusi ülésén meghatározta az elnökségi program várható politikai céljait, amelyek az aktuális politikai-gazdasági helyzettől és az előző elnökség idejéről áthúzódó feladatoktól függően még változhatnak. A végleges programot várhatóan decemberben fogadják el, majd bemutatják az egyes uniós intézményeknek: 2011 januárjában az Európai Parlamentben ismertetik.

Martonyi János külügyminiszter októberben Brüsszelben a magyar elnökségi tervekről szólva kiemelt feladatnak nevezte a gyermekszegénység elleni küzdelmet és a romaintegrációt is.

Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár szerint a legfontosabb feladat a gazdasági helyzet javítása: a pénzügyi válság hatásainak enyhítése, a stabilitási és növekedési egyezmény megerősítése, a fiskális fegyelem és a szerkezeti reformok érvényesítése, de legalább ilyen jelentős a munkahelyteremtés is. Utóbbi előmozdítására és a gazdaság növekedéséért életre hívott Lisszaboni Stratégia idén jár le; ez a program arra törekedett, hogy 2010-re az unió a világ legdinamikusabban fejlődő és legversenyképesebb, tudásalapú társadalmává váljon, de ez nem valósult meg. Jelenleg EU2020 néven fut a stratégia, ezen belül Magyarország a kohéziós politikára helyezné a legnagyobb hangsúlyt. A stratégia első értékelése várhatóan a magyar soros elnökség idejére esik.

2011 közepére kell elkészülnie a következő uniós költségvetés tervezetének, így erről valószínűleg sok szó esik majd a magyar elnökség alatt is. A 2014-től életbe lépő költségvetéssel kapcsolatban Győri Enikő elmondta: fontos, hogy "ne a számokból induljunk ki, hanem a célokból", azaz először a feladatokat kell meghatározni, majd ezekhez kell hozzárendelni a forrásokat.

A spanyol-belga-magyar elnökség időszakára esik az uniós energiaszektorban elindult liberalizáció végrehajtása. Az EU célja az energiafüggőség enyhítése, ezért az eddigieken kívül új forrásországokat is bekapcsolna az uniós energiahálózatba. Ebben a tervben kiemelt szerepet játszik Azerbajdzsán és Türkmenisztán a keleti partnerség - az Ukrajnához, Moldovához és a kaukázusi országokhoz fűződő viszony alakításáról szóló - programjában.

Az energiafüggőség csökkentése leginkább a kelet-európai tagállamoknak lenne lényeges, ahol szinte mindenhol meghaladja a 80 százalékot a keletről érkező energia aránya. A Nabucco-projektben Magyarország különösen érdekelt, mivel a megvalósításán dolgozó konzorcium hat tagja közül az egyik a Mol Nyrt., s a főként azeri gázt szállító vezeték elosztópontja Magyarországon és Ausztriában lenne.

Szintén a spanyol-belga-magyar elnökség alatt valósulhat meg az európai polgárok jogainak érvényesüléséről, a szabadságról és a biztonságról szóló stockholmi program. A magyar elnökség másik fő témája lesz a vízpolitika, ezen belül az extrém vízügyi jelenségek és a klímaváltozás hatásainak kezelése. Várhatóan a magyar elnökség alatt fogadhatják el az Európai Bizottság által kidolgozandó Duna-stratégiát; legfontosabb feladatai közé tartozik a vízkészletek védelme és takarékos használata, a természeti környezet védelme, a Duna közlekedésének javítása, a turizmus ösztönzése, és az érintett országok kulturális örökségének megőrzése.

A magyar kormány reméli, hogy ha lezárulnak a tárgyalások Horvátországgal, a csatlakozási szerződést a magyar elnökség idején írhatják alá - hangsúlyozta júniusban Schmitt Pál akkori házelnök az EU-tagországok parlamenti elnökeinek találkozóján. Ugyanezt mondta Martonyi János külügyminiszter is a júniusi szarajevói EU-Nyugat-Balkán külügyminiszteri konferenciáról az MTI-nek nyilatkozva. A tárcavezető októberi brüsszeli látogatásán azonban már úgy fogalmazott: a tárgyalásokat remélhetőleg sikerül lezárni ezen időszak alatt.

A csatlakozni szándékozó országok között több nyugat-balkáni állam is van: Montenegró 2008-ban, Szerbia pedig 2009-ben nyújtotta be tagfelvételi kérelmét. Ha a feltételek kedvezően alakulnak, Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró a magyar soros elnökség idejére tagjelöltek lehetnek, és megkezdődhetnek a tárgyalások Macedóniával, utóbbi már 2005 óta tagjelölt.
2011 májusában esedékes a keleti partnerség program második csúcstalálkozója, az állam- és kormányfők találkozója, amely várhatóan az elnökség legfontosabb eseménye lesz.
Románia és Bulgária egyaránt 2011 márciusában szeretne a schengeni övezethez csatlakozni. Ha nem teljesítenek minden feltételt, több tagállam ellenezheti a határnyitást, pedig az a romániai magyar kisebbségek számára is fontos lenne.
Az elnökségi felkészülés költségvetése 9 milliárd forint, ebből 2,1 milliárdot az előző kormány külképviseleti ingatlanok eladásából kívánta fedezni. Mivel azonban ezek értékesítése még el sem kezdődött, a Külügyminisztérium átcsoportosításokkal igyekszik előteremteni a hiányzó összeget.