Illés Zoltán elmondta, hogy az EU-ban létezik katasztrófa esetére anyagi segítséget nyújtó alap, de az ilyen környezeti-ipari katasztrófákra nem biztosít forrást.

Hozzátette: a féléves magyar uniós elnökség fő témája a vízpolitika, a vízminőség védelme, s ennek még nagyobb hangsúlyt ad az október 4-én bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa.

Kitért arra, hogy a károkozó helyett most a magyar állam áll helyt, s a kárelhárításra óriási összegeket kell fordítani. Az új alapban a hangsúlyt közlése szerint a megelőzésre kell helyezni; a magyar javaslat kapcsán uniós delegáció érkezését várják a térségbe.

Az államtitkár arról is tájékoztatta a magyar és a külföldi újságírókat, hogy a térségben szennyezett mintegy ezer hektár termőterület rekultiválására javaslatot dolgoztak ki az MTA talajtani kutatóintézetének szakértőivel.

A javaslat szerint gyorsan növő fűzfajok termesztését ajánlják a már megtisztított területen, amely 2-3 év alatt biztosíthatná a térség ingyenes energiaellátását, pellettel (nagy nyomáson préselt szálas, rostos anyag felhasználásával) működő villamos és hőerőmű létesítésével. Illés Zoltán szerint az erőmű megépítéséhez 15-20 milliárd forintra van szükség, s ezzel munkahelyet is teremtenének a régióban.

Az államtitkár Jávor Benedek, a Lehet más a Politika (LMP) parlamenti képviselőjének társaságában az Európai Parlament két képviselőjét tájékoztatta a kialakult helyzetről és a megtett intézkedésekről.

Satu Hassi, a finn zöldpárt képviselőasszonya szerint a katasztrófa következményeivel szembesülve a legnagyobb hangsúly az elővigyázatosság elvén van, a cél a további hasonló veszélyhelyzetek megelőzése. Utalt arra, hogy az Európai Parlamentben múlt a héten tárgyaltak a magyar vörösiszap-katasztrófáról.

A parlament szakértői csoportja javasolja a bizottságnak a környezetvédelmi felügyelőségek uniós szintű ellenőrzésének szigorítását, mert nemcsak a cég, hanem az ellenőrző hatóságok felelőssége is felmerül a vörösiszap-katasztrófa kapcsán.

A képviselő szerint a jelenlegi szabályozás hiányossága az is, hogy "a környezeti felelősségnek nincsenek azonosított pénzügyi forrásai", amelyekből a kárelhárítást finanszírozni lehetne.

Ulrike Lunacek osztrák zöldpárti képviselő szerint a környezetszennyezés nem áll meg a nemzeti határokon, ezért az európai szintű szabályozás és a jogharmonizáció a legfontosabb feladat.

Hozzátette: hiába van uniós szabályozás a veszélyes anyagok kezelésére, ha azt nem ültetik be megfelelően a nemzeti jogrendbe.

Az osztrák politikus közvetlen tapasztalatairól is tájékoztatja parlamenti képviselőtársait. Látni kell, hogy itt az emberek hetekig-hónapokig küzdenek a vörösiszappal, és van akinek mindene megsemmisült - mondta.

Az osztrák képviselő is szigorítaná az ellenőrző hatóságok ellenőrzését. Nem hiszem el, hogy itt korábban megfelelő szintű hatósági ellenőrzés történt, és nem vették észre, hogy nagy probléma van a gáttal - fogalmazott.

A zöldpárti képviselő, aki korábban az európai zöldek elnöke volt, olyan EU-s vizsgálóbizottság felállítását javasolja, amelyet a tíz évvel korábbi romániai ciánszennyezés során hoztak létre.