Gyurcsány Ferenc újabb ingatlanügye azt jelzi, aki a kiváltságos nómenklatúrához tartozott (tartozik), az mindent megszerezhetett, amit csak akart. Gyurcsány nem csupán a balatonőszödi kormányüdülő megszerzésének virtuóz technikájával írta be nevét a hazai privatizáció történetébe. A "lízingelős" konstrukciónál is szellemesebb megoldással, egy sajátos apporttechnikával tette rá a kezét 1993 végén az Aldo és a Nomentana nevű cégein keresztül egy akkor tízmillós értékűre becsült balatonszemesi villára is, amelynek privatizációs szerződésén alig száradt meg a privatizátor Gyurcsány neve. Gyurcsány a Creditum Rt. nevében az ÁVÜ megbízásából a Tervezésfejlesztési és Technikai Építészeti Intézetet előbb állami cégből részvénytársasággá alakította, majd értékesítette az elvtársi cégnek, ezután tulajdonostárssá fogadta az Aldo Kft. nevű cégébe. A cég, ha arculatát nem is, szemesi villáját elveszítette a röpke egyhónapos aldós tulajdonlásban. A villát később az egyik Gyurcsány-cégből a másikba apportálták, végül magánszemélyeknek értékesítették - immár piaci áron.

Magyar Nemzet, 2003. október 6.