Martonyi János, aki csütörtökön német kollégájával együtt nyitja meg a Német-Magyar Fórum 20. közgyűlését Berlinben, a Frankfurter Allgemeine Zeitung munkatársával beszélgetve kifejtette: az európai felelősség hangoztatása távolról sem jelenti azt, hogy az EU-nak le kellene vennie a felelősséget a tagállamok válláról. A megoldást azonban közös európai stratégiának kell felvázolnia.

A magyar cigányság - ellentétben a franciaországi, spanyolországi vagy romániai cigánysággal - állandó lakhellyel rendelkezik, nem vándorol - mutatott rá Martonyi. Ennek dacára ez a kisebbség képezi Magyarország legsúlyosabb társadalmi problémáját. Ezért a kormány a prioritások közé sorolja ennek megoldását, a cél a fejlesztés, a foglalkoztatás növelése és a beilleszkedés.

A cigányság fölemelésének útja az oktatáson, a tanuláson át vezet - hangsúlyozta a külügyminiszter, kiemelve az óvoda- és iskolalátogatás fontosságát. Utóbbit a családi pótlék folyósításának feltételéül szabja a kormány: ha a gyerek nem jár iskolába, a szülők készpénz helyett csak természetben kapják a családi pótlékot. Az oktatási rendszerben az integráció az alapelv, ám esetenként a szegregáció is sikeres lehet. Példaként említette Martonyi a pécsi Gandhi Gimnáziumot.

A schengeni rendszer működését firtató kérdésre a külügyminiszter elmondta: a soros magyar EU-elnökség alatt tisztázni kell, ki akarja-e az EU terjeszteni annak hatályát Romániára és Bulgáriára. Magyarország támogatja ezt, mivel az országnak ez nemzeti érdeke.

A földkérdés kapcsán Martonyi János leszögezte: a külföldiek földvásárlására Budapest moratóriumot hirdetett, amit Brüsszelben megértéssel fogadtak. Az ok az uniós és a magyarországi földárak közötti jelentős különbség. A magyar kormány - az EU-tagállamok nagy többségével együtt - a közös agrárpolitika fenntartását szorgalmazza. Az ugyanis egy elemét képezi egy-egy ország kultúrájának, életmódjának, a vidéki országrészek lakhatóságának.