A központi ünnepségre az idén is a Nagybecskerek melletti Elemérben található Szent Ágoston templomban, Kiss Ernő mártír honvédtábornok sírjánál került sor. A délvidéki magyar szervezetek és pártok elöljárói mellett részt vett az ünnepségen Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke, Pandur József, Magyarország belgrádi nagykövete és Huszár János szabadkai főkonzul. Az eleméri templomban Huzsvár László bánsági római katolikus püspök mondott misét, majd a rövid zenés műsor után ünnepi beszédek következtek.

Szabó Béla azt hangsúlyozta, hogy 1848-49-ben erkölcsileg a szabadságharc hősei arattak győzelmet, s ebből a magyar nemzet ma is erőt merít. "Most rajtunk a sor, hogy a nemzetet szellemileg és lélekben egyaránt egybekovácsoljuk oly módon, hogy közben ne sérüljenek sem emberi méltóságukban, sem büszkeségükben más nemzetek" - mondta Szabó. Hangsúlyozta: Budapest az uniós csatlakozás után is nagy figyelmet kíván szentelni a határon túli magyar közösségeknek, különösen azoknak, amelyek számára nehezebbé válik a kapcsolattartás az anyaországgal.

Józsa László, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy az aradi vértanúk a bosszú esztelenségének a jelképévé váltak. Az egy héttel ezelőtt történt újvidéki temetőgyalázásra utalva azt mondta, hogy a hit, a remény és a szeretet jellemezte az aradi vértanúkat. Szerinte a délvidéki magyaroknak ebből tanulniuk kell, mert akkor sem veszíthetik el hitüket, amikor "esztelen kezek rombolnak és döntögetnek".

Egeresi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke szerint az aradi vértanúk emléke örökké él, mert a mártírok a magyarság hitét, reményét, szabadságszeretetét, az igazságosság utáni vágyát jelképezik. Magyarország EU-csatlakozása után olyan nemzetstratégiára van szükség - mondta -, amely a határon túli magyarság megmaradását biztosítja. "Nem könyöradományokra, hanem kettős állampolgárságra, nem ígéretekre, hanem konkrét befektetésekre, nem népszavazásra, hanem nemzeti konszenzusra van szükségünk" - hangsúlyozta Egeresi.

Az alkalmi beszédek elhangzása után Magyarország képviselői, vajdasági magyar pártok és szervezetek elöljárói koszorúkat és a kegyelet virágait helyezték el Kiss Ernő honvédtábornok emléktáblájánál és a tábornok nyugvóhelyénél. Az aradi mártír holttestét 1872-ben helyezték örök nyugalomra családi sírboltjában, az eleméri templom alagsorában.
A hétfői ünnepi beszédekben többször hangsúlyt kapott az a gondolat, hogy Lázár Vilmos aradi vértanú a szomszédos Nagybecskerek szülötte, de neki mindmáig nem emeltek méltó emléket a bánáti városban.
Vasárnap és hétfőn a Vajdaság számos városában, egyebek mellett Bácstopolyán, Magyarkanizsán, Temerinben és Péterváradon tartottak emlékünnepségeket az aradi vértanúk tiszteletére. Zomborban a Magyar Polgári Kaszinó udvarán megkoszorúzták a város szülöttének, Schweidel József aradi vértanú emléktábláját.

MTI - fidesz.hu