- Nyolc év szocialista vezetés után milyen pénzügyi helyzettel szembesültek, találtak-e "csontvázakat"?

- "Csontvázakat" nem találtunk, azonban károkat igen, ezek feltárása folyik jelenleg is. A város olyan rossz helyzetben van, hogy a körülbelül kilenc milliárd forintos költségvetéséből kevesebb, mint tíz százalék az adóbevétele. Ez egy jó gazdálkodású városban jóval magasabb - két-háromszoros - arány szokott lenni. Ezért stratégiai fontosságú, hogy a pályázatok, támogatások bevételei ténylegesen a városhoz kerüljenek. Ezért az egyik első lépésünk az volt, amikor átvettük Ózd vezetését, hogy a pályázatok átvilágítását megkezdtük. Az iratanyag áttekintése során több esetben a hozzáértés teljes hiányát tapasztaltuk, de előfordult, hogy szövevényes összefonódásokra, korrupciógyanús ügyekre bukkantunk.

- Melyek ezek az ügyek?

- A legnagyobb ilyen projekt a város szennyvízhálózatának korszerűsítése és bővítése mintegy 4,3 milliárd forint értékben. Ebben az esetben is jogi, pénzügyi és műszaki hiányosságokkal kellett szembesülnünk. Vizsgáljuk, hogy milyen módon minimalizálható a város kára.

- Ebből már lehet arra következtetni, hogy nem volt minden rendben a város gazdálkodásával...

- Az elmúlt nyolc esztendőben számolatlanul folyt ki a pénz az önkormányzattól, ezért szervezeti változtatásokra van szükség. Nemcsak egyszerű vezetőcserékről van szó, hanem az önkormányzati cégeket kell teljesen átalakítani, annak érdekében, hogy a jövőben ne lehessen ilyen hanyag gazdálkodást folytatni. A városi cégek átszervezésében példaként áll előttünk a Tállai András vezette Mezőkövesden és a Kósa Lajos által irányított Debrecenben alkalmazott gazdálkodás és városszervezés.

- Mekkora az adóssága jelenleg Ózdnak?

- Az önkormányzat hitelállománya mintegy 750 millió forintra rúg, és mellette három milliárd forintnak megfelelő kötvényt bocsátott ki a város. Ez önmagában nem kezelhetetlen, sokkal fájóbb az, hogy ezek a pénzek szépészeti megoldásokra lettek elköltve. Természetesen lényeges az is, hogy hogyan néznek ki a közterek, azonban jóval fontosabb feladatokat kellett volna elvégezni ezekből az összegekből.

- Mire kellett volna fordítani a pénzt?

- Két ipari parkja is van Ózdnak, amelyek nem kerültek olyan állapotba, hogy vonzók legyenek a befektetőknek. Továbbá elmaradtak azok az infrastrukturális fejlesztések, amelyekkel versenyképes maradhatott volna a város.

- Mely területeken maradt el a fejlesztés?

- Az Ózdi Kohászati Üzemek maradványán jelenleg is működik egy "barnamezős" ipari park, ami messze nincs annyira kihasználva, mint amit adottságai alapján gondolnánk. Itt, a mostani 20-30 vállalkozás helyett 60-70 cégnek is helyet tudnánk biztosítani, ha az infrastruktúra megfelelően lenne kiépítve.

- Említette, hogy van egy másik ipari park is városhoz közel. Ennek az állapotáról mit lehet tudni?

- A General Electric-nek van egy üzeme Ózdon, ami 30.000 négyzetméteren termel, ennek a tőszomszédságában van egy nádas-mocsaras terület, amit az előző városvezetés "zöldmezős" ipari parknak nyilvánított. Azonban ott egy kapavágás nem történt a hosszú évek során. Fel kellett volna tölteni a területet, utat kellett volna építeni, és biztosítani a közművek elérhetőségét, ha komolyan gondolják a projektet. Meggyőződésem, ha ezek a ráfordítások megtörténtek volna, betelepültek volna az első cégek, melyeket később követett volna több is. Ezért határozott célunk, hogy minél hamarabb rendbe tegyük ezt a területet is. Nem is beszélve arról, hogy az országon belüli és a kelet-szlovákiai versenytársak jelentős előnyben vannak velünk szemben. Ugyanis a hasonló belföldi projekteknek messze jobb az infrastrukturális ellátottsága, míg északi szomszédunk földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan is helyzeti előnyben van. Ezt a hátrányt minél hamarabb meg kell szüntetni! Ennek érdekében jelenleg is be van adva egy négyszázmilliós pályázatunk - ami ugyan csupán az ötven százalékát fedezi a költségeknek - az említett ipari park tényleges kialakítására. Kiemelten fontos, hogy megvalósuljon, hiszen ez az a terület, amivel lényegesen javíthatjuk a foglalkoztatási mutatókat, nemcsak a városban, hanem a térségben is.

- Ha már a foglalkoztatás került szóba, mennyi regisztrált munkanélküli van jelenleg Ózdon?

- Ez év elején, 23,6 százalékos munkanélküliségi rátát regisztráltak a városban. Ez a szám elképesztően magas, durván duplája az országos átlagnak. Ezért lehetőség szerint az iparfejlesztést és a kapcsolódó beruházásokat igyekszünk ösztönözni.

- Országosan is fontos téma a lakosságot terhelő magas közüzemi számlák kérdése. Elsősorban a távhőszolgáltatásra gondolok, tudván, hogy Ózdon is igen sokan laknak panelházakban...

- Az energetikában sok dolgon szeretnénk változtatni. Erélyesebben szeretnénk folytatni a városi panelprogramot, mint az előző vezetés, bízván abban, hogy ezzel is csökkenteni tudjuk a lakosság terheit. Azonban felhívnám a figyelmet arra, hogy a víz- és csatornadíjak Ózdon háromszor olyan magasak, mint az országos átlag, és - csak összevetésképp - kétszer annyiba kerül a távhő városunkban, mint Debrecenben. Ezek a horribilis díjak köszönhetőek annak, hogy az önkormányzat nem a legjobb kondíciókkal kötött szerződést a szolgáltatókkal. A lakosság igen gyenge gazdasági teljesítőképességgel rendelkezik, így egy ilyen mértékű terhelés után csoda, hogy nem mennek tömegesen utcára az emberek. Tehát egyik oldalról a fejlesztési prioritásokat abba az irányba kell vinni, hogy az energiahatékonyság fejlesztés és munkahelyteremtés egyidejűleg valósuljon meg. Másik oldalról meg kell vizsgálni azokat a közműszerződéseket, amelyeket még az előző vezetés kötött. Jelesül a Schuchmann Tamás érdekeltségbe tartozó Synergy kft-vel kötött szerződést is érdemes lenne újragondolni, ami tizenöt évre kötelezővé teszi az Ózdi Távfűtő Műveknek, hogy az említett cégtől vásárolja meg a hőenergiát. Bízom benne, hogy apró lépésekkel érhetünk el eredményt ebben az ügyben is. De ha már a jó erkölcs határát súroló szerződésekről beszélünk, e lapra tartozik az a tény is, hogy október 1-jén a város előző vezetése még aláírt egy hosszú távú menedzseri szerződést. Vagy az, hogy a szocialista polgármester saját keretéből több millió forintot utaltatott ki magának regnálása utolsó napjaiban - mondjuk ki: ez nem ildomos. A hosszútávra szóló szerződések megkötése a választások előtt egy-két nappal már túlmegy minden határon.

- A közbiztonság területén történt-e változás a tavaszi kormányváltást követően, javult a helyzet?

- A közbiztonság helyzetével a Nemzeti Ügyek Kormánya idejében kezdett el foglalkozni, ennek eredményeképpen megerősítették a rendőri jelenlétet itt Ózdon is. Nem egészen két hete pedig mintegy tizenhétmillió forintos rendkívüli segítséget kapott a városi rendőrkapitányság, ami elsősorban az anyagi-, dologi kiadások fedezeteként szolgál. Emellett egy készenléti osztag segíti az ózdi rendőrök munkáját. Mindent egybevetve és a lakosság megítélése szerint is, a választások óta javult a közbiztonság. Sokszor a rendőrök jelenléte is elegendő arra, hogy visszaszoruljon a bűnözés.

- Jelentős a térségben - és Ózd városában különösen - a lakosságon belül a romák aránya, mit tudnak tenni helyben a cigányság felzárkóztatása érdekében?

- A rendszerváltást követő évtizedekben picikét megnőtt a számuk, de nagyjából a borsodi arányoknak felel meg arányuk városunkban is. Összességében elmondható, hogy akik rendelkeztek munkával azelőtt, azok most is dolgoznak, de akik életükben soha nem a munkából éltek meg, jelen pillanatban is igen nehezen, vagy egyáltalán nem vezethetők vissza a munka világába. Ők vasgyűjtésből és segélyekből élnek igen alacsony életszínvonalon. Helyzetüket tovább súlyosbítja, hogy a roma társadalomra rátelepszik egy uzsorás réteg, amelyik belesodorja ezt a csoportot az egyik napról a másikra való tengődésbe, ami már csírájában öli meg a felemelkedés halvány reményét is ezekben az emberekben. Az uzsorások borzasztó körülmények között szállásolják el ezeket a családokat, lényegében teljes ellenőrzést gyakorolva felettük. Ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetése érdekében a rendőrség, az ÁNTSZ, az Okmányiroda, a Földhivatal és egyéb hatóságok bevonásával átfogó akció keretében szeretnénk folyamatosan ellenőrizni ezeket a "szállásokat".

- Ennek a nem túl jó helyzetnek az orvoslására jelenthet-e további segítséget a közmunka-program?

- A közmunka-program nagyon jó dolog, úgy akarjuk kiterjeszteni a rendszert, hogy aki akar és tud dolgozni, meg tudjon élni a program által biztosított munkákból. De a felemelkedést segíteni kell a munka mellett az oktatással is. Részesei vagyunk az MTA szervezésében működő gyermekszegénységet megszűntetni hivatott programnak és az ún. "Leghátrányosabb Helyzetű Kistérségek" programnak, melynek keretében már óvodás kortól igyekszünk felkarolni, és az oktatással megbarátkoztatni a rossz családi körülményekkel rendelkező gyerekeket.