A nemzetgazdasági miniszter felhívta a figyelmet: a 2011. évi költségvetés egy új, remélhetőleg hosszú konszolidációs történelmi korszak elejének első költségvetése.

Matolcsy György a büdzsé sarokszámait ismertetve kiemelte: az eredményszemléletű hiány 2,94 százalék, a pénzforgalmi hiány 2,8 százalék, az elsődleges egyenleg pedig 0,8 százalék lesz.

Elmondta még, hogy a büdzsé három alapfeltételezésre épül: jövőre 3 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos inflációval számol, és azzal, hogy "nem romlik a külső világ".

Matolcsy György szerint a büdzsé három fordulatot indít be: az állandóság mértéke jövőre 79- 80 százalékról 78 százalék körüli szintre csökkenhet; sikerülhet egyszerre bővíteni a fogyasztást, a beruházásokat és a foglalkoztatást; a jövedelemcentralizáció 3 százalékkal csökkenhet, az adócentralizáció pedig 36 százalékra csökken.

A jövő évi költségvetés három fő eszköze - fűzte hozzá a miniszter - a szigorú költségvetései politika, az adóreform és a szerkezeti reformok.

Növekedés és foglalkoztatás

A nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott: a kormány örökölte a szigorú költségvetési politikát, de a konzervatívok amúgy is szeretik ezt alkalmazni, ha az növekedéssel és a foglalkoztatás bővítésével jár együtt.

Az adóreformról azt mondta: ez az elmúlt húsz év legnagyobb adó-átalakítása, a szerkezeti reformok pedig Magyarország elkövetkező 10 évét megnyerik számukra.

Matolcsy György kiemelte: mindezek eredményeként jövőre Magyarország lesz - Svédország mellett - az egyetlen olyan uniós tagállam, amelynek csökken a GDP-hez mért adósságállománya.

A nemzetgazdasági miniszter szerint öt feladatot szükséges teljesíteni ahhoz, hogy Magyarországon megtörténjen a tartós költségvetési konszolidáció.

Matolcsy György a hosszú távon szükséges lépések között említette egymillió új munkahely létrehozását, azon belül "minél előbb minél többet". Elmondta: az egymillió új munkahely mintegy ezermilliárd forint többletet eredményezne a költségvetésben, ami "rendbe tehetné" a jelenleg 900 milliárdos hiányt mutató állami nyugdíjkasszát.

A beruházási rátát 25 százalék közelébe kell emelni, az állami bürokráciát pedig legalább a negyedével szükséges csökkenteni - sorolta, hozzátéve: a bürokrácia leépítése 6-800 milliárd forintos megtakarítást hozhat.

Elengedhetetlen szerkezeti reformok

A tartós költségvetési konszolidáció feltétele, hogy Magyarország a következő években tartósan 3 százalék feletti gazdasági növekedést érjen el, valamint az, hogy egyensúlyba hozzák a jelentős hiánnyal küzdő nyugdíjkasszát és egészségügyi kasszát - ismertette. Kitért arra, hogy a kormány várakozása szerint a magyar gazdaság 2013-ban és 2014-ben képes lesz a 4-6 százalék közötti növekedésre.

A nemzetgazdasági miniszter kijelentette: a mindehhez elengedhetetlen szerkezeti reformokat a kormánynak jövő év kora tavaszán - konzultációkat követően - ismertetnie kell, "ezt várja saját lelkiismeretünk, az egész világ, az Európai Unió".

Hozzáfűzte, hogy a jövő év tavaszán elkészülő dokumentumban - amelyet szavai szerint nevezhetnének nemzeti megújulási munkatervnek, vagy növekedési és stabilitási programnak - tisztázni kell az összes szerkezeti reform "lépéseit, mélységét, kiterjedését és ütemezését", illetve azt, hogy miből mennyi megtakarítást várnak.

Aláhúzta azt is: az előző kormány 2009-ben az idei költségvetést 3 százalékos "fekete lyukkal", csalással tervezte meg.

A nemzetgazdasági miniszter azt mondta: emiatt kellett az új kormánynak "nagyon kockázatos, brutális bankadót és válságadót bevezetnie".

A világgazdaságban lezajlott sikertörténeteket ismertetve beszélt az Amerikai Egyesült Államokban 1930-as években végrehajtott pénzügyi konszolidációról, a New Deal-ről; az angolszász modellről, amelyben szintén a foglalkoztatás volt a középpontban; Németország második világháború utáni gyors felépüléséről; és az ázsiai kis tigrisek modelljéről.

Ezek a külföldi példák azt üzenik - fűzte hozzá -, hogy az erős állam jól megfér az erős versennyel, és hogy lehet alacsony állami újraelosztással, adóteherrel működtetni a gazdaságot, lehet egyszerre gyors a növekedés és kiegyensúlyozott a költségvetés, magas a foglalkoztatottság; a siker lehet gyors.

Szerinte lehet építkezni a XX. századi magyar történelemből is, lehet meríteni a sikeres magyar pénzügyi konszolidációból is. Itt az 1924-27 közötti időszakról, az 1930-as világválság utáni évekről és az 1946-ban kezdődött újjáépítésről szólt.

Matolcsy György úgy vélekedett: sikeres költségvetési, pénzügyi konszolidáció nélkül nem lesz társadalmi, gazdasági és nemzeti felemelkedés. A kormány a munkát elkezdte, a gazdaságpolitikája középpontjába a "siker háromszögét" állította: a növekedés, a beruházás, a fogyasztás élénkítésével emelni kell a foglalkoztatást, e kettő együtt megteremti a költségvetés egyensúlyát - emelte ki.