A 2011-es törvényjavaslat jobb mint a tavalyi, de van, amit lehet még rajta javítani - mondta Domokos László.

Hangsúlyozta: az új adóként tervezett - és egyébként magas kockázatúnak minősített - hitelintézeti járadék és egyéb válságadók átmeneti forrásbővítő hatásának elmúltával, több éves távlatban, a bevételek jelentős növekedésének elmaradása esetén, a kiadások szerkezetének átfogó felülvizsgálata válhat szükségessé.

Hozzáfűzte: a központi költségvetés adóbevételi tervezeteinek megalapozottságát az ÁSZ nem tudta teljes körűen megítélni, de pozitív fejleményként értékelte, hogy a tavalyi 96 százalékról 33,5 százalékra csökkent azoknak az adóbevételeknek az aránya, amelyekről nem tudtak véleményt mondani.

A központi költségvetés közvetlen kiadásai csaknem felét teszik ki a tervezett kiadási főösszegnek, a közvetlen kiadásokat csaknem 100 százalékban megalapozottnak minősítette a számvevőszék - ismertette Domokos László.

Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételeknek csaknem 22 százalékát minősítették nem megalapozottnak, a több mint 14 százalékot kitevő értékesítési bevételeket pedig magas kockázatúnak értékelte az ÁSZ - mondta el az elnök.

A kiadások szerkezetében a korábbi évekhez hasonlóan jelentős változást nem tervezett a kormány, de természetesen vannak hangsúlyeltolódások a meghirdetett gazdaság- és társadalompolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében.

Kiemelte: az újraelosztás aránya, úgy a kiadás, mint az adóelvonás mértéke összességében 2 százalékponttal csökken, ez jelentősnek tekinthető.

A pénzalapok helyzete stabil

Az elkülönített állami pénzalapokról Domokos László elmondta: ezek helyzete stabil, előirányzataik arányban állnak az ellátandó feladatokkal, teljesülésük valószínű. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai az államháztartás központi alrendszere kiadásainak egyharmadát kezelik - fűzte hozzá. A Nyugdíjbiztosítási Alap nullszaldós egyenlegének kockázatát döntően a magánnyugdíjpénztári tagok állami rendszerbe történő visszalépésének megvalósulásában látjuk - emelte ki az elnök.

Az államadósság finanszírozása során kockázati tényezőként jelentkezik többek között a jövőre tervezett magasabb nettó finanszírozási igény, a változó befektetői megtakarítási szerkezet, valamint az állampapír-piaci hozamszint kedvezőtlen alakulása.

Az Államadósság Kezelő Központ adataira hivatkozva elmondta: a központi költségvetés bruttó adósságának tervezett összege 2011-ben meghaladja a 20.800 milliárd forintot, ami 4,2 százalékkal magasabb a 2010-re várható összegnél. A költségvetés bruttó adóssága jövőre a GDP arányában 73,3 százalék, szemben a 2010 végére várható 74,1 százalékkal.

Domokos László ugyanakkor hangsúlyozta: a törvényjavaslat erre vonatkozólag leszögezi: a mérséklődő deficit lehetővé teszi az adósságráta csökkenését. Kiemelte: az adósság arányának csökkenése csak jelentős - az előre jelzett 3 százalékos - GDP növekedés esetén érhető el.

Az önkormányzatokkal kapcsolatban kifejtette: kimerülőben vannak a saját bevételi lehetőségek, mind a felhalmozási, mind a működési jellegűek. Utóbbi azért kedvezőtlen, mert így az önkormányzatok és intézményeik nem képesek az áremelkedésekből adódó - központilag már évek óta nem támogatott - növekvő dologi kiadások finanszírozására. Az ÁSZ azt javasolja a kormánynak, hogy tekintse át a fokozatosan növekvő önkormányzati feladatokat és azok finanszírozását, illetve javítsa a köztük lévő összhangot - mondta Domokos László.