Példaként említette, hogy az osztrák és a német tárgyalópartnerek ezt támogatnák, Budapest kohéziós központi szerepét Románia sem vétózza meg, és erre pozitív visszajelzést adott Szerbia is.

Előadásában Hári Csaba emlékeztetett arra, hogy a stratégia a Duna makrorégióban érintett területen a társadalmi, gazdasági kohéziót, felzárkózást tűzi ki célul. A kormánybiztosi hivatal azon dolgozik, hogy a Duna Stratégiában a magyar prioritásokat az Európai Unió számára elfogadhatóvá tegye. Szeretnék, hogy minél több magyar cél kerüljön be a Magyarország jövő évi elnöksége idején elfogadásra kerülő dokumentumba - mondta Hári Csaba. Megjegyezte: vannak ellentétek az érintett országok között is, például Magyarország a hajót igazítaná a Dunához, míg a németek a Dunát formáznák a hajóhoz.

A Duna Stratégia finanszírozásával kapcsolatos felvetésre reagálva Hári Csaba elmondta: 2013-ig az Európai Unió elfogadott költségvetése tartalmaz forrásokat a tagországok számára a nemzeti fejlesztési tervekben, és ezekből lehetne átcsoportosítani a Duna Stratégiai projektekre, továbbá az EU-n kívüli projektekre közvetlenül is lehet pályázni Brüsszelbe.

Szalma Béla, a Magyar Országos Hajózási Szövetsége elnöke szerint az ország számára óriási lehetőség lenne az Európai Duna Stratégia, bár egyelőre nem létezik. Az ivóvízbázis megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, és felhívta a figyelmet arra, hogy a közlekedés, logisztika állandóságot, hosszú távú gondolkodást igényel.