Pindroch Tamás interjúja, Magyar Nemzet

- A nemrég kirobbant Kondor-ügy éles politikai kirohanásokat váltott ki Újhelyi István MSZP-s politikusból. Ön hogyan értékeli Újhelyi szavait, amelyek szerint Kövér László és Szadai Károly titkokat őriztek Kondor Katalinnal kapcsolatban és zsarolták őt? Mi lehet az igazi célja a baloldalnak ezzel az akcióval?

- Wass Albert - sajnos nem Nobel-díjas - írónknak a múlt század derekán írt sorai jutnak eszembe: "A szocializmus egy szellemi nyavalya, mely főként a fiatalokra nézve ragályos." Olyan, mintha visszatért volna a véres diktatúráktól terhes XX. század szelleme. Tűrhetetlen, hogy a kormánypártok államtitkári vezénylettel és hű vazallusok segítségével ellenzéki politikai szereplők ellen indítanak koholt vádakon, rágalmakon alapuló koncepciós eljárásokat. Ám hogy független intézmények vezetői kerülnek sorra célkeresztbe, hajtóvadászatot folytatnak vezetőik Járai Zsigmond, Polt Péter, Szász Károly, Kondor Katalin ellen, az már a demokráciát alapjaiban veszélyezteti. Az igazi cél a korlátlan hatalomgyakorlás, amit másként úgy neveznek: diktatúra. A brókerbotrány számos kormánytagot, sőt a kormányfőt is elérte. Most nagy vehemenciával akarják megvádolni az ellenzéket, de nincs meg hozzá a muníció, a bizonyíték. Az MSZP alapelve az, hogy el kell terelni a figyelmet az őket érintő botrányokról, másfelől pedig az vezeti őket, hogy megszállják a Magyar Rádiót.

- A baloldal arról beszél, hogy nem Kondor múltja, hanem jelene érdekli, mégpedig az, hogy rosszul vezeti a közszolgálati rádiót.

- A Magyar Rádió igazi, független közszolgálati adó, Kondor Katalin sem politikai, sem gazdasági nyomásra nem volt hajlandó távozni posztjáról. A baloldali farizeus erkölcscsőszök ezért indították meg ellene a hajtóvadászatot: az űzők a Népszava mellett a baloldali politikusok, kurátorok, a holdudvarhoz tartozó aláíró csapatok. "Kedvencük" a Vasárnapi Újság és a Krónika, amelyeket milliók hallgatnak. Azt hazudják, hogy sok a törvénytelenség, s elfogultak, egyoldalúak. Az ORTT panaszbizottságához ebben az évben tizenkét panasz érkezett, tavaly húsz, ám egyetlen jogerős elmarasztalás sem született. A Krónikára négy panasz volt idén, tavaly összesen mindössze tizennyolc. Összehasonlításképpen: érdekes adat, hogy a közszolgálati tévében kereskedelmi vállalkozásként működő reggeli műsor, a Nap-kelte miatt az ORTT-hez idén harminchét panasz érkezett, tavaly ötvenhét, két év alatt tehát öszszesen kilencvennégy bejelentéssel büszkélkedhet. Az MTV Híradója ellen idén huszonhárom, tavaly negyvenkét panasz érkezett. A kiegyensúlyozottságra az ellenzéknek lenne oka panaszkodni. A Vasárnapi Újság valóban nem tud egyensúlyozni, mivel a baloldal bojkottálja. A Krónika hírműsoraiban a kétharmad kormány, egyharmad ellenzék megjelenési aránya volt elfogadott, viszont a választások finisében, tavaly áprilisban felbillent a rend, s a baloldal - akkor még ellenzékben - többségbe került. Kormányváltás után pedig hamarosan beállt az arány hetven-harminc szintre, természetesen az MSZP- SZDSZ javára. A kormányoldal célja, úgy tűnik, a száz százalék, és nincs lehetetlen. Például a Sláger Rádiónál már volt olyan hónap, hogy az ellenzékről szót sem ejtettek.

- A Népszabadságban megjelent, Teller-levél címmel elhíresült Zeley László-írás nyomán felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint az újságírás mélypontra jutott. A törvényhozók figyelmét viszont úgy látszik, elkerülte az a tény, hogy Magyarországon még mindig a Kádár-korszakban elfogadott, 1986-os sajtótörvény van hatályban. Nincs itt az ideje egy új sajtótörvény elfogadásának?

- Mindig reménykedem, hogy a sajtó nem tud mélyebbre süllyedni. De nincs megállás! Hamisított Chirac-interjú az ultraradikális 168 Órában, kegyeletsértés a Teller-levél kapcsán a szocialista érdekeltségű Népszabadságban, Kondor Katalin besározása a másik szocialista faliújságban, a Népszavában. Ezen szégyenletes ügyek közé tartozik Kósa Lajos alpári bemocskolása egy bulvárlapban, amelynek főszerkesztője és annak helyettese a közszolgálatinak mondott MTV-n reggelente műsort vezethet. A jelenleg hatályban lévő sajtótörvény használhatatlan: a bíróságok egymásnak ellentmondó ítéletek sorát hozzák. Az állatvédők aláírást gyűjtöttek, hogy törvény védje a kisállatokat. Bennünket, embereket ki véd meg? Következmény nélkül gyalázhatnak, akár névvel, akár névtelen írások, sms-ek mögé bújva. Kellene persze új törvény, de az újságírók, szervezeteik is tehetnének a züllés megállításáért. Miért tűrik el, hogy holmi szórakoztató műsorokban feltűnt emberekből - mondhatni áldozatokból - "újságíró" válhassék? Miért nincs szakmai kontroll?

- Ha már a szakmánál tartunk: a Miniszterelnöki Hivatalnak (MeH) dolgozó médiaszakértők a múlt héten álltak elő médiakoncepciójukkal. Eszerint megszüntetnék az ORTT-t és a közmédiumok kuratóriumait, helyettük új szervezeti egységeket hoznának létre. Kifejtették: elképzeléseiket szakmai vitára bocsátják, a pártok viszont csak jövőre vitatkozhatnak ezekről. Mi a Fidesz véleménye az eljárásról, illetve magáról a koncepcióról?

- Ezt a "médiatörvény-koncepciósdit" igazi gumicsontnak találom. A kormány és kormánypártok nem vállalják a dolgozatot, ugyanakkor mégis támogatják, azt mondják, szakmai koncepció, ugyanakkor csak a szakma "kiválasztott", a baloldalhoz ezer szállal kötődő képviselői készítették. Fontos ugyan a törvényalkotásban a szakmai szervezetek véleménye, mégis szokatlan szerepzavar tanúi vagyunk. Az iromány tartalmával egyáltalán nem tudok azonosulni. A közszolgálat gyengítése, a nemzeti érdekek csorbítása, a kereskedelmi csatornák támogatása, a médiahatóság leépítése összeegyeztethetetlen alapelveinkkel. Az MSZP-nek, bár megígérte programjában, hogy lesz új médiatörvény - ahogy ígéretet tettek arra is, hogy ingyenes lesz a tankönyv és nem lesz gázáremelés -, valójában nem áll érdekében új szabályozás kidolgozása. A média jelenlegi állapota nekik kedvez, nem akarnak rajta változtatni. Ha komolyan gondolnák, hogy új szabályozást szeretnének, akkor először leülnének a legnagyobb ellenzéki párttal tárgyalni egy kétharmados törvényről, és az alapelvekről egyeztetnének.

- Melyek azok az alapelvek, amelyből a Fidesz nem enged az új médiatörvényt illetően?

- Ragaszkodunk a kiegyensúlyozott médiapiac megteremtéséhez. A törvény feladata és a mindenkori kormányzat felelőssége az egyensúly fenntartása. A baloldal viszont már a médiaegyensúly szótól is úgy retteg, mint ördög a tömjénfüsttől. A hatalmat birtokló politikusok hűséges médiaharcostársaikkal azon mesterkednek, hogyan lehetne elnémítani, tönkretenni valahogyan azokat a médiumokat, műsorokat, amelyek más, az ő véleményüktől eltérő hangon szólalnak meg. A Fidesz elkötelezett híve az erős közszolgálati médiának. Felelős állam megteremti a hiteles tájékoztatás lehetőségét, elsődlegességet biztosít az értéknek. Szerintünk a nemzeti kultúra, a magyar identitás védelme a médiában elemi érdekünk. Olyan rendszer kell, amely megteremti a közmédiumok kiszámítható, átlátható gazdálkodását, így a függetlenségét. A kormány jelenleg a médiatörvényt lábbal tiporva rövid pórázon tartja a televíziót, rádiót: kiszolgáltatottak, korlát nélkül érvényesülhet a hatalom politikai befolyása. A MTV állandóan koldul a költségvetéstől, ugyanakkor változatlanul folytatódik a féktelen pazarlás, a közpénzek ellenőrizetlen felhasználása, a hűséges baloldali munkatársak, érdekcsoportok, rokonok, barátok foglalkoztatása, busás javadalmazása. A finanszírozás csődje másutt is megmutatkozik. A Sláger Rádió elindította a lavinát azzal, hogy nem volt hajlandó tovább fizetni a szerződésben vállalt műsor-szolgáltatási díjat. Az ORTT ahelyett, hogy felbontotta volna a szerződést, csökkentette a díjat, és ötéves koncesszióhosszabbítással jutalmazta az adót. A többi kereskedelmi médium természetesen vérszemet kapott. Nyilván azért engedett a hatóság, mert maga mögött érezte politikai és gazdasági erők támogatását. Szerintünk olyan felügyelet kell, amely kemény szankciókkal, komoly büntetésekkel lép fel azok ellen, akik tendenciózusan törvényt sértenek. Tudomásul vesszük, hogy vannak a piacon kereskedelmi médiumok, de a szabályok rájuk is vonatkoznak. Nagy botrányt okozott a civil szervezetek szelektálása. Az ORTT eleve kizárta a közszolgálati médiumok kuratóriumaiból azokat a civil szervezeteket, amelyek nevükben is vállalták, hogy valamely egyházhoz kötődnek, avagy nemzeti hagyományőrzéssel foglalkoznak. A hatóság a politika eszközévé vált, marionettként segíti a teljes baloldali véleménydiktatúra kialakulását.

- Az előbb a médiarendszer finanszírozásának csődjéről beszélt. Az MTV-re ez mindenképp igaz lehet: vannak olyan előjelek, hogy az MSZP sem támogatja a köztévé újabb hétmilliárdos alaptőke-juttatását.

- A Medgyessy-kabinetnek láthatóan nincs gazdaságpolitikája, csak arra képes, hogy hiányt teremtsen, eladósodjon. Aztán jönnek a különböző csomagok. Üres az államkassza, de törik a fejüket, hogyan lehet mégis megsegíteni a MTV-t. Hol az európai uniós alapból csurran-cseppen félmilliárd, hol tartalékból több mint hatmilliárd. Semmit sem tudunk arról, hogy ezeket a pénzeket kik és mire használták fel. Veszélyes az a tendencia, ahogy fokról fokra lerombolják a közszolgálatiságot. A műsorok bulvárosodnak, egyre több az értéktelen szórakoztatás, már a médiatörvényben előírt kötelezettségek sem teljesülnek: gyakorlatilag nincs ifjúsági, környezetvédelmi műsor. Visszaszorult a kultúra, a sport, nincsenek családi programok. Helyette tombol az erőszak, a gagyi. Közpénzből! A köztelevízió műsorszerkezete teljesen eltorzult, az adásidő több mint felében kereskedelmi jellegű műsort sugároz.

- Igazak lehetnek azok a vélemények, hogy a médiatörvény miatt került csőd közeli állapotba az MTV?

- Ez nem igaz, hiszen akkor a Magyar Rádiónak és a Duna Televíziónak is csődben kellene lennie. Érdekes módon - ugyan vannak nehézségeik -, de a költségvetési kereteket mégis betartják. A közrádió ráadásul gazdasági szempontból is eredményesen működik. A becsületes gazdálkodás nem érdem, ezeket a közmédiumokat a kormány bünteti. Az MTV ezzel szemben a kabinet bizalmát élvezve kontroll nélkül emészti tovább a közpénzt. Ragáts Imre hosszú évek óta gazdasági vezetője az MTV-nek. A szerződéseket ismernie kellett. Tudomása lehetett a televízió gazdálkodásának minden mozzanatáról. Feltehetőleg maga is felelős az évről évre halmozódó hiányokért. Az Állami Számvevőszék legutóbbi ellenőrzése eredményeként vizsgálat indult hűtlen kezelés gyanúja miatt. A kormány szokása szerint visszafelé mutogat, eközben a Magyar Televíziót, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, milliárdokkal jutalmazza. Ráadásul Ragátsot, azt az embert, aki részese volt a csőd kialakulásának, megválasztják - törvénytelen módon - elnöknek. Míg a Duna TV-ben és a Magyar Rádióban pontosan nyomon lehet követni, milyen műsor mennyiért készíthető el, addig a Magyar Televízióban ez átláthatatlan. A zavarosban halászó műsorkészítőknek nem érdekük, hogy változzék a helyzet. Miért ne lehetne meghatározni, mit jelent a közszolgálatiság? Miért ne lehetne megegyezni abban, hogy egy köztelevízióban milyen legyen a műsorszerkezet, milyen műsorok kellenek, mennyi pénz szükséges ezekhez, mennyit szán rá a mindenkori költségvetés?

- Az előző ciklusban ezt az elképzelést miért nem tudták megvalósítani?

- Gúzsba kötve táncoltunk: az akkori ellenzék a kezdet kezdetén értésünkre adta, hogy nem hajlandó a médiatörvény megváltoztatásához hozzájárulni. Még az európai uniós jogharmonizációs módosítási javaslatainkat sem szavazták meg. Háromszor terjesztettük be. Érdekes, hogy amikor negyedszer - már ellenzékben - változatlan tartalommal ismét benyújtottuk, megszavazták. A Magyar Televíziót a Horn-kormány adóssággal alapította. Egyre nőtt a hiány. 1998-ban már több volt a kötelezettsége, mint a saját tőkéje. Miután a törvényi kereteken nem tudtunk változtatni, a képernyő nem sötétedhetett el, egyetlen lehetőségünk maradt hát: a költségvetés kiegészítése.