Tanulságos Demszky-interjút sugárzott a napokban a Kossuth rádió; a műsor vezetője kétszer is hangsúlyozta, komoly, drámai hangon, hogy vágatlanul adják a beszélgetést. Budapest főpolgármestere arról beszélt, hogy a kormány ellehetetleníti a főváros önkormányzatát, ha a jelenlegi költségvetés-tervezetet fogadtatja el a parlamenttel. Csődbe juthat Budapest, ha nem kapja meg azt a pénzt, amire szüksége van, ez pedig nem fordulhat elő.
Azért volt érdekes ez a monológ, mert Demszky Gábor arra csodálkozott rá, amit a kilencvenes évek közepe óta környékünkön nagyon sok kistelepülés önkormányzatának polgármestere megtapasztalt, és megél azóta is: tényleg csorbul az önkormányzatiság, ha a helyhatóság első körben kevesebb pénzt kap az államtól, mint amennyire az intézményeinek működtetéséhez szüksége van. Megalázó, hogy kunyerálnia kell - lásd önhikis pályázatok! -, miközben ugyanez az állam újabb és újabb feladatokat ad neki, s nem biztosítja a közszférában végrehajtott fizetésemelés fedezetét.
A főpolgármestert faggató riporter természetesen elsősorban az SZDSZ-es nyulat szerette volna kiugratni a bokorból. És, persze, valóban érdekes az, hogy a szabad demokraták koalíciós partnere annak idején a "Több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak!" jelmondattal a zászlaján nyert, s épp most derül ki, hogy a választási ígéret komolyan veendő-e, vagy csupán egy üzemszerűen működő, ha úgy tetszik, szabad piaci versenyben induló párt profin kidolgozott marketingstratégiájának egyik eleme, azaz eszköze.
Ám a kérdés arról szólt, Demszky minek tekinti magát inkább, főpolgármesternek vagy az SZDSZ egyik meghatározó politikusának, és miként fordulhat elő az, hogy közösen tiltakozik a tervezett költségvetés ellen a fideszes kaposvári polgármesterrel, Szita Károllyal és más, jobboldali illetőségű városvezetőkkel. Bár mifelénk az ilyen természetű önkormányzati összefogás nem ritka, mint kiderült, ezt a közös fellépést a főpolgármester is különleges pillanatnak tartja. Hozzátette, azért "megvannak az eszközei" a fővárosnak arra, hogy tiltakozzon. Hiszen már elkészült az az alternatív javaslat, amely a BKV több járatának megszüntetését helyezi kilátásba, ha nem jut több pénz, s az a felháborodás, amely ezt, illetve a metróberuházás elmaradását kísérné, nyilván elgondolkodtatja a honatyákat...
Ezen a ponton aztán a hallgató kezdett el csodálkozni. Azon, hogy a közös gondok mellett micsoda különbségek és távolságok vannak ebben a könnyes zsebkendőnyi országban.

Bakos András - Délmagyarország