A magyar gazdaság a 2000. év körül és azt követően egy ideig a közép-európai régió országainál erőteljesebb dinamikát ért el, majd fokozatosan ütemet vesztett, és figyelemre méltó módon éppen az Európai Unióba való belépés körül következett be a lassulás, holott már a csatlakozási dátum bejelentése növekedést serkentő tényezőnek bizonyult a térségben.

A tagság első négy-öt éve az egykori szocialista országok aranykora, ami a gazdasági fejlődést, anyagi gyarapodást illeti. Az utolsó "békeév", a 2007-es esztendő Szlovákiának 10,4 százalékot, a lengyel gazdaságnak 6,8 százalékot hozott, az eléggé elmaradott állapotból startoló Románia GDP-je 6,2 százalékkal nőtt, de még a gazdagnak számító Szlovénia is 6,8 százalékos gazdasági növekedést mutatott fel. Az eurózóna országai akkor még 2,7 százalékkal nőttek.

Lemaradás Európától és a közvetlen térségtől is
Három évvel ezelőtt a megfelelő magyar adat 1,2 százalék volt; ebben persze a mi esetünkben erősen benne van a 2006 második felében bevezetett adóemeléses és kiadáscsökkentéses karakterű gazdaságpolitikai kiigazítás hatása. 2008-ban és 2009-ben is tovább nyílt az olló szomszédainkhoz (és az EU egészéhez) képest, mivel a krízis az európai átlagnál nagyobb mértékben rázta meg hazánkat. Magyarország jó ideje egyáltalán nem közeledik reálgazdasági értelemben az EU átlagához (hiszen annál lassabban nő, illetve a krízis során nagyobb arányban és tovább zsugorodik); és különösen gyors a távolodás térségbeli (verseny-)társainkhoz képest.

2008-ban 0,6 százalékos bővülést még fel tudott mutatni a hazai gazdaság, de az utolsó negyedévben már megkezdődött a visszaesés. 2009-ben 6,3 százalékos volt a zuhanás. A lassú fellendülés idén az első negyedévtől kezdődött meg, amikor is 0,1 százalékos növekedést regisztrált a KSH. A második negyedévben 1, míg a mostani előzetes adatok szerint a tavalyi év hasonló időszakához képest 1,6 százalékkal bővült a gazdaság.

A legfrissebb adat alapján az Európai Unióban a britekkel és a lettekkel holtversenyben az ötödik helyen állunk a bővülésben. Ami a korábban írt régiós lemaradásunkat illeti, a számok alapján tovább nőhet, mivel a csehek és a szlovákok továbbra is előttünk járnak, illetve jó eséllyel Lengyelország növekedése is magasabb a magyarnál, de ők még nem közölték az adatot.

Árokszállási: Nem átmeneti a kilábalás

- Nem átmeneti a jelenség a gazdaság mostani fellendülése, a fokozatos gazdasági kilábalásra a recessziót követően számítani lehetett. A KSH múlt pénteken arról számolt be, hogy a kilábalás a korábban gondoltnál gyorsabb, az előzetes adatok jobbak, mint amire számítottunk - mondta el az MNO-nak Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője. Valószínűleg nem egy egyszeri, nagyobb kiugrásról van szó, az alapfolyamatok a vártnál jobbak lehetnek - tette hozzá. Árokszállási szerint az idei évi gazdasági növekedés 1,2 százalékos lehet, de a részletek megismerése után pontosabb képet lehet adni. Úgy tűnik, az export jelentős növekedése mellett a belső fogyasztás mérsékeltebb emelkedése is hozzájárulhatott a mostani jobb adatokhoz - vélte az elemző.

A rossz építőipari adatok kapcsán érdemes arra is fölhívni a figyelmet, hogy év/év alapon 9,2 százalékos csökkenés volt megfigyelhető, de egy évvel ezelőtt egy viszonylag magas adat volt, ezért is ekkora most a visszaesés - hangsúlyozta az gazdasági elemző. Az építőiparban még nem látszik a föllendülés, a mezőgazdaságban az idei évben ugyancsak gyengélkedés várható, de a gazdaság többi ágazatában már fölfedezhetőek a kilábalás jelei - tette hozzá.

Segíthet a jövő évi büdzsé

A jövő évi büdzsé kapcsán az elemző úgy látja, hogy a várható hatások a gazdasági növekedésre vegyes képet mutatnak. A különadók az inflációt emelhetik és a beruházások elhalasztását eredményezhetik, másrészről az adócsökkentés miatt a belső fogyasztás növekedhet - tette hozzá. Árokszállási szerint a jobb módúaknál keletkező pluszjövedelmek vélhetően nem lesznek mind "elfogyasztva", ennek egy jelentősebb hányadát megtakaríthatják. Összességében az intézkedések inkább enyhén pozitív lökést fognak adni a gazdaságnak a jövő évben - mutatott rá Árokszállási.

Nem tartható a költségvetési pálya?

Jövőre minden bizonnyal meglesz a háromszázalékos költségvetési hiány. Több intézkedés azonban átmeneti jellegű: a különadók 2012 után részben kifutnak, a szuperbruttó fokozatosan megszűnik, további vállalati adócsökkentés lehet 2013-tól, valamint az évi 530 milliárd forintnyi, a magánnyugdíjpénztárakból származó bevétel sem tartható fenn túl sokáig. Mindezek mindenképpen rontják a büdzsé kilátásait 2012-13-tól - tette hozzá. Árokszállási szerint tartós egyensúlyjavító intézkedések bejelentésével, szerkezeti reformok bevezetésével lehetne megelőzni azt, hogy jelentős lyuk keletkezzen a 2012 után a büdzsében.

Írország helyzete jelenleg valóban eléggé problémás, de valamifajta segítség vélhetőleg érkezni fog, ami egyben az unió érdeke is. Arról még korai lenne beszélni, hogy az ír gazdasági helyzet miatti problémák eszkalálódnának, és ez visszafogná a magyar növekedést - zárta szavait az Erste Bank elemzője.

Visszahúz a katasztrofális termés

Fokozatosan lábalunk ki a recesszióból, az export folyamatosan javul, több nagy autóipari beruházás is érkezett az országba, és a belső fogyasztás is "kijött a gödörből", amit a legutóbbi kiskereskedelmi adatok mutatnak - összegezte a hazai gazdaság javuló helyzetét Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az építőiparban várhatóan a következő másfél évben még nem várható jelentős javulás - tette hozzá. A katasztrofális mezőgazdasági eredmények visszahúzzák az idei növekedési kilátásokat, de ha jövőre legalább egy átlagos hozamot elér a szektor, akkor könnyen teljesíthető lesz a háromszázalékos bővülés - vélte Suppan.

Nagyot dobhat a társaságiadó-csökkentés

A Takarékbank elemzője szerint vannak arra vonatkozó elemzések, hogy a válságadók ronthatják a növekedést, de a gazdaság egyéb területein belépő nagy beruházások kiegyenlíthetik a képet. "A válságadók kivezetése kapcsán lévő elképzelések miatt egyesek úgy gondolják, hogy más szektorokra is kiterjesztik, de úgy tűnik, hogy a kormányzat a feldolgozói ágazatokat nem akarja megadóztatni". Véleménye szerint az adócsökkentés révén nem várható áttörés a belső fogyasztásban. - A gazdaság bővülését a tízszázalékos társaságiadó-csökkentéstől és ennek a felhajtó hatásától várom - mondta lapunknak a szakértő.

Németországtól függünk?

Most úgy tűnik, hogy az idei évben egy százalékkal, míg jövőre akár 3,2 százalékkal is nőhet a hazai gazdaság teljesítménye - mondta el az MNO-nak Barcza György, a K&H elemzője. Ez természetesen a nemzetközi folyamatok függvénye, de amíg a német bővülés tart, addig fenntartható a hazai növekedés - tette hozzá. "Ha az Egyesült Államokban újból recesszió következik be, vagy a kínai gazdaság jelentősen lefékeződik, akkor annak hatása alól Magyarország sem menekülhet."

Barcza szerint Kínában a következő években vélhetőleg lesz egy visszaesés, és a hazai gazdaságnak addigra fölkészültnek kell lennie, hogy annak negatív hatását tompítsa. Nagy kérdés, hogy a válságadóknak milyen hatása lesz a jövőben, de Barcza szerint ameddig a hitelállomány folyamatosan csökken hazánkban, addig a bankoknak nem lesz szükségük új forrásokra, így ez érdemben nem fogja befolyásolni a gazdasági növekedést. A szakértő szerint a jövő évi adócsökkentés a belső keresletre jótékonyan fog hatni, de a válságadók a telekommunikációs szektorban alacsonyabb beruházási kedvet fognak teremteni.