Szijjártó Péter: Tisztelt Miniszter Úr! Két héttel ezelőtt itt, a parlament plenáris ülésén már interpellációval fordultam önhöz, akkor ön nem adott választ a kérdéseimre, ezért kérem, engedje meg, hogy most ismét lehetőséget biztosítsak erre.
Tisztelt Miniszter Úr! A Magyar Szocialista Párt elnökhelyettese, meglehetősen nagy port felkavarva, néhány hete visszahozta a köztudatba a nómenklatúra fogalmát. Természetesen hosszasan lehetne vitázni arról, hogy kik is tartoznak ebbe a körbe, de politikai elemzők abban mindenképpen egyetértenek, hogy a nómenklatúra tagjai azok, akik jó időben voltak jó helyen (Dr. Wiener György, MSZP: Ez nem igaz...), vagyis hogy a rendszerváltó magyar valóságot idézzük: egykori politikai kapcsolataikat sikeresen mentették át gazdasági kapcsolatokká, ez pedig egyenes utat nyitott az eredeti tőkefelhalmozás, azaz a hatalmas magánvagyonok megszerzése felé. Ez csak az előző rendszer politikai kegyeltjeinek, a kiváltságosoknak adatott meg.
Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, abban is itt mindannyian egyetérthetünk, hogy az állam vagyonával való gazdálkodás különös figyelmet, körültekintést és tisztességet igényel. Sajnálatos módon azonban a rendszerváltoztatás időszakában és azóta is a privatizáció leple alatt számtalanszor fordult elő, hogy egyesek tisztességtelenül bántak a reájuk bízott közvagyonnal. Tették ezt oly módon, hogy rendkívül értékes ingatlanokat barátoknak, egykori vagy leendő üzlettársaknak, illetve egyes esetekben saját maguknak privatizáltak ki. Ezekben az esetekben az értékesítési ár rendszerint mélyen alatta maradt a valós értéknek, így találhatott gazdára néhány millió forintért a főváros egyik legszebb területén fekvő vadászház, ifjúsági tábor, és a sort szinte a végtelenségig lehetne folytatni.
Mára már tudjuk, hogy sajnos az ifjúsági vagyon sem maradhatott ki az értékesítési sorból. Sőt, legutóbb éppen a Magyar Úttörők Szövetségének ügyvezető elnöke, Rácz Péter ellen emelt vádat az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt, ugyanis az úttörőszövetség 15 millió forintért adta el a csillebérci ifjúsági tábor egyik legértékesebb, ősparkos részén álló, 300 millió forintot érő, 200 négyzetméteres vadászházat, melynek jelenlegi lakóját Rácz Péternek hívják.
Tisztelt Miniszter Úr! Mindezek alapján a következő két kérdésem van önhöz, remélem, ezúttal választ is kapok. Lát-e lehetőséget arra, miniszter úr, hogy a jóval értéken alul elkótyavetyélt ingatlan visszakerüljön az állam tulajdonába? Valamint kíváncsi volnék arra is, tisztelt miniszter úr: mi a véleménye arról, ha valaki régi politikai kapcsolatait kihasználva jóval értéken alul vesz meg ingatlanokat a magyar államtól, súlyosan károsítva ezzel a köztársaság polgárait?
Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

Szili Katalin elnök: Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály 90.§ (1) bekezdése úgy szól, hogy az alkotmánynak megfelelően feladatkörükbe tartozó minden ügyben magyarázatkérés céljából fordulhatnak interpellációval a képviselők. Van az alkotmányügyi bizottságnak egy állásfoglalása, hogy annak eldöntése, mi a feladat- és határkörbe tartozó ügy, a mindenkori címzett joga és felelőssége, és hogy ez a feladatkörébe tartozik-e. Ezzel a kiegészítéssel adom meg Gyurcsány Ferenc miniszter úrnak válaszra a lehetőséget. Öné a szó, miniszter úr.

Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter: Elnök Asszony! Képviselő Úr! Szívesen válaszolok a képviselő úr kérdésére. (A Fidesz soraiból: Halljuk!) Szívesen válaszolok, még akkor is, hogyha két héttel ezelőtti válaszomat kimerítőnek, kielégítőnek találom, úgy, miként a parlament többsége is kielégítőnek találta. (Moraj az ellenzéki sorokban.) De hálás vagyok önnek, hogy lehetőséget biztosít, hogy újabb három és fél percben megvitassuk a kilencvenes évek Magyarországát, megvitassuk, hogy milyen országot csináltunk itt mi közösen, tizenegynéhány millióan. (Moraj és közbeszólások a Fidesz soraiból.)
Az ön értelmezésében, képviselő úr, Magyarország a jó és a rossz küzdelméről szól; az én értelmezésemben és a koalíciót adó pártok értelmezésében Magyarország a jóravaló emberek jóra törekvéséről szól, arról a törekvésről... (Taps az MSZP soraiban. - Dr. Répássy Róbert: És a pénz jó dolog!) Arról a törekvésről (Az elnök megkocogtatja a csengőt.), hogy jusson több a családoknak, hogy lehessen jobb ruhában járatni a gyereket, hogy legyen több egészség, hogy legyen több reménység arra (Dr. Répássy Róbert: És több pénz!), hogy a magyar parlamentben - mindazon túl, hogy időnként önök úgy viselkednek, mintha nem a parlamentben lennének - az ország felelős vezetői majd arról is fognak gondolkodni és dolgozni, hogy hogyan lesz ebből egy élhető, szerethető Magyarország. Szerintünk erről kell hogy szóljon a magyar politika. (Moraj az ellenzéki padsorokban. - Taps az MSZP soraiban.)
Én Magyarország kilencvenes éveinek világát úgy látom, hogy újra és újra mindegyikünk arra törekedett, hogy több reménységet és boldogságot teremtsen családjának. Arról szólt a kilencvenes évek Magyarországa, hogy több sikert, több gazdagságot érjünk el. Ezért indult el... (Derültség és nagy taps az ellenzék soraiban. - Az elnök csenget. - Tállai András: Ez bejött!) Ezért indult el sok százezer ember.
Ahol én lakások százezreinek megvásárlóját látom, önök ott kommunista összeesküvést látnak. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Jó példával kellene elöl járni!) Ahol én mezőgazdasági vállalkozók százezreit látom, önök ott kommunista összeesküvést látnak. Ahol én sikeres szállodatulajdonosokat látok, önök ott kommunista összeesküvést látnak. (Moraj és közbeszólások a Fidesz soraiból.) Ahol önök a gonosz birodalmát látják, én ott látok egy nagyszerű országot, amely tudja, hogy csak a saját teljesítményével juthat többre. Ahol önök az államot látják, én ott az embert látom - ez a különbség kettőnk között. (Taps az MSZP soraiban.)
Ha azt kérdezik, hogy kell-e szégyenkezni Magyarországon a sikerért, azt mondom, hogy nem. Ha azt kérdezik, hogy lehet-e Magyarországon tisztességesen boldogulni, azt mondom, hogy igen. Ha azt kérdezik - mert ne hallgassuk, el -, ha ön azt kérdezi, hogy én tisztességesen boldogultam-e, azt mondom, hogy mi az, hogy! Nagyon is, törvényesen és tisztességesen! (kiemelés: fidesz.hu) (Derültség és nagy taps az ellenzéki padsorokban; közbeszólások: Bravó!)
Olyan országot szeretnénk építeni, amelyben mindegyikünk (Az elnök megkocogtatja a csengőt. - Dr. Répássy Róbert: Ezt két hét múlva is meg fogjuk kérdezni! - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Jó vagy, Feri!), legyen a pártszimpátiája ilyen vagy olyan (Az elnök ismét csenget.), azzal a nyugalommal kelhet mindennap, hogy tisztességét csak akkor vonják kétségbe, hogyha arra valakinek minden alapja megvan. És maguk, képviselő urak, az elmúlt időszakban ennek az ellenkezőjét tették. (kiemelés: fidesz.hu. Gondolhatunk itt Keller László feljelentésügyi és üvegszemügyi államtitkár tevékenységére is?)

(Szijjártó Péter felé fordulva.) Képviselő Úr! Azt javaslom önnek (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Szégyelld magad!), hogy ne mindig a visszapillantó tükörbe nézzen (Dr. Áder János: Szégyen!), mert aki azt teszi, az előbb-utóbb karambolozni fog. (Közbeszólás az ellenzéki sorokból: Ne fenyegess!) És a McCarthyk országa véget ért.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Szili Katalin elnök: Köszönöm szépen. (Folyamatos zaj.) Megkérdezem a képviselő urat, hogy (Megkocogtatja a csengőt.) elfogadja-e a miniszter úr által adott választ. Öné a szó, képviselő úr.

Szijjártó Péter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Úr! Ön folytatja a hagyományokat: két héttel ezelőtt sem válaszolt két kérdésre - kettőt tettem föl -, most sem válaszolt erre a két kérdésre. Azonban megtudtunk egy érdekes információt: az ön számára fontos az, hogy jusson több a családoknak. Lehet, hogy ez a többes szám egy véletlen elszólás volt. (Derültség az ellenzéki padsorokban.)
Mit jelent az, hogy több? Jelent ez még egy lízingelt villát? Jelent még egy értéken alul megszerzett, majd a Miniszterelnöki Hivatal által visszabéreltetett, a parlament tőszomszédságában található V. kerületi ingatlant? Miniszter Úr! Ez volna a tisztességes boldogulás?
A válaszát nem tudom elfogadni. (Nagy taps az ellenzéki sorokból.)

Szili Katalin elnök: Figyelemmel arra, hogy a képviselő úr nem fogadta el a miniszter úr válaszát, kérdezem tehát önöket, elfogadják-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm.
Megállapítom, hogy az Országgyűlés (A kijelző szerint 181 igen, 177 nem, 4 tartózkodás. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem fogadta el!) 181 igen szavazattal... (Moraj és nagy taps az ellenzéki sorokból.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Egy elég sajátságos helyzet állt elő (Felzúdulás az ellenzéki sorokban.), ez pedig az, hogy az elnök szavazata fog dönteni. (Nagy zaj. - Dr. Répássy Róbert: Nincs szavazategyenlőség!) Tekintettel arra, hogy a 181 igen szavazat, 177 nem szavazat és 4 tartózkodás azt jelenti, hogy 181 igen szavazat van és 181 van ellene... (Moraj a Fidesz soraiban; közbeszólások: Nem ezt jelenti!) Ez pontosan így van. Képviselőtársam! Ez nem megítélés, egyszerűen számtan kérdése. (Taps az MSZP soraiban. Hosszú csend.) Én elfogadom Gyurcsány Ferenc válaszát, köszönöm szépen. (Nagy taps az MSZP soraiban. - Közbeszólások a Fidesz soraiból: Bravó!)