Az államtitkár hangsúlyozta: az EU mezőgazdaságának az európai gazdaság , versenyképes és élhető vidéket fenntartó módon szolgáló központi ágazatának kell maradnia a jövőben is. Ennek érdekében az agrárköltségvetést legalább a jelenlegi szinten kell megőrizni a következő költségvetési időszakban is.

A magyar álláspont szerint a mezőgazdaság számára továbbra is az élelmiszerbiztonság jelenti az egyik legfontosabb kihívást mind az uniós, mind világviszonylatban. Emellett a termelőknek méltányos életszínvonalat kell biztosítani, és ezt jól szolgálja a közös agrárpolitika két pilléren - a közvetlen támogatásokon és a vidékfejlesztésen - nyugvó rendszere, ezért a KAP-ban továbbra is meg kell őrizni a jelenlegi kétpilléres szerkezetet - mondta Czerván György.

A közvetlen támogatás a Közös Agrárpolitika egyik fontos eszköze, mivel támogatja és stabilizálja a mezőgazdasági jövedelmeket és a közjavak előállítását. Ezért a magyar vélemény szerint jövedelemtámogatás nélkül a régióban ugrásszerűen megnövekedne a "földek elvadulása", a művelésből kivont területek nagysága. Az első pillér támogatásainak megnyirbálása így nehezen visszafordítható gazdasági és társadalmi folyamatok megindulására vezetne.

Magyarország érdekelt a második pillér, azaz a vidékfejlesztési politika súlyának növelésében, erősítésében. Az államtitkár fontosnak mondta a piacszabályozás rendszerének - ide értve az intervenciót is - megerősítését, újragondolását és átalakítását.

Czerván György hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség elsődleges célja az integráció folyamatos erősítése az agrárium területén, aminek a középpontjában a Közös Agrárpolitika áll majd. Emellett a soros magyar elnökség kiemelt jelentőségűnek tekinti a tejágazat helyzetének rendezését, a mezőgazdasági minőségpolitika átalakítását, az új állategészségügyi szabályozás kidolgozását, valamint a Lisszaboni Szerződés adaptációját is.

Az államtitkár kérdésre válaszolva elmondta, hogy az unió Közös Agrárpolitikájáról november 18-án kiadott EU-bizottsági dokumentumról még nincs hivatalos álláspontja a tárcának, de magánvéleményként közölte, hogy a dokumentum kevés konkrétumot tartalmaz. Azok a konkrétumok is, amelyek e dokumentumban szerepelnek, már előzetesen kiszivárogtak. Így például a közvetlen támogatások felső határának megszabása, amelyet Magyarország attól függően ítél meg majd, hogy mekkora gazdaságméretre vonatkozik, illetve milyen összegű lesz a tervezett támogatás felső határa.

Egyértelműen pozitív véleményét fejezte ki ugyanakkor az államtitkár az úgynevezett "zöld komponens" bevezetésének tervéről a támogatások odaítélésénél. Jelezte azt is, hogy a rossz termőhelyi adottságú termelők helyzetét szintén szabályozni kellene.

A magyar soros uniós elnökségi végleges programját a belga elnökség előrehaladásának fényében ez év decemberében fogadja el a kormány, és jövő év januárjában mutatja be az Általános Ügyek Tanácsában a tagállamoknak. A magyar elnökség prioritásai közé tartozik majd a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás növelésének előmozdítása, a versenyképesség segítése. Mindezt az európai szociális modell megtartása mellett lehet csak elképzelni. Kiemelten fontos továbbá a tagállamok közötti szolidaritás és a kohézió erősítése is - mondta Czerván György.