- Az elmúlt években hozzászokhattunk, hogy csökken az önkormányzatok állami támogatása. Hogy alakul ez terület a jövő évi büdzsében?
- Nehéz volt megtervezni a jövő évi költségvetést, mert az ideiben leírtakhoz képest már ötszázmilliárd forintos hiányt fedezett fel az új kormány. Fájdalmas, hogy ezt az IMF is elfogadta. Nekünk a 3,8 százalékos, idei évre tervezett hiányt kell jövőre három százalék alá csökkentenünk, ilyen feltételek között kell az önkormányzatok pozícióját megvédenünk. A hét önkormányzati szövetséggel egyenként egyeztetünk, ezt törvény írja elő. Az ideihez képest a jövő évi költségvetésben 4,5 százalékos emelkedéssel számolunk. Már az nagy eredmény, hogy nem csökken a támogatás, sőt, nominálisan emelkedik. Végre megáll az a tendencia, ami jellemző volt az elmúlt nyolc év MSZP-s kormányzására, hogy feladatnövekedés mellett forráselvonást hajtottak végre az önkormányzatoknál. Mivel a személyi jövedelemadó hozzájárulás negyvenszázalékos mértékét a 2009-es adatok alapján kell kiszámolnunk, sajnos 47 milliárdos csökkenést kell elkönyvelnünk a működési költségekre fordítható összegből. Mivel 2009-ben kevesebb volt az állam személyi jövedelemadóból befolyt bevétele, mint 2008-ban, így most kevesebb bevétellel tudunk számolni. Ezt a kieső összeget azonban a normatívák emelésében visszaadjuk.
- Ez mit jelent pontosan?
- Bizonyos területeken nagy összegű normatívanövelésre lehet számítani. Többletet jelent a fejlesztési források növelése is. A 4-es metróra például tizenhétmilliárddal többet fogunk költeni, de előrelépés lesz a helyhatóságok intézményeinek felújítási költségeiben is, illetve újdonságot jelent az önkormányzati tulajdonú infrastrukturális sportberuházások támogatása. De másféle önkormányzati fejlesztésekben is gondolkodunk. Ezeket, miután a költségvetési keretforrást jóváhagyja az Országgyűlés, miniszteri rendelet szabályozza majd.
- A jövő évi költségvetésben feltehetőleg még nem terveznek azzal, hogy az állam feladatokat vállal át az önkormányzatoktól. Mikor lehet erre számítani?
- A 2012-es büdzsében tervezzük ezt, ami már feladatfinanszírozási rendszer lesz. Ennek lényege, hogy nem az első év teljesítési adatai, hanem az adott település által elvégzett feladatokhoz igazítjuk a támogatást. Elengedhetetlen, hogy átvizsgáljuk azt a nyolcezer feladatból álló rendszert, amelyet az állam és az önkormányzatok együttesen működtetnek. Át kell gondolni, hogy ezekből az állam mit tud átvállalni. A 2011-es költségvetés elfogadása után az önkormányzatok eladósodását kell megállítanunk.