Megerősítette ugyanakkor, hogy az eredeti elnökségi terveket befolyásolták, illetve még befolyásolhatják az aktuális uniós ügyekben bekövetkezett bonyodalmak, mint a jövő évi költségvetésről szóló megállapodás elmaradása, illetve a korlátozott uniós szerződésmódosítással kapcsolatos teendők.

Az Európai Politikai Központ (European Policy Centre, EPC) nevű elemzőműhely rendezésében tartott előadásában Györkös Péter leszögezte: ezzel együtt érdemi előrelépések várhatók az eredeti fő célkitűzések területén is, mint az energiapolitika, a romastratégia, a további bővítés és az uniós szomszédságpolitika, a vízügyi és Duna-stratégia, a kulturális sokszínűség, illetve a demográfiai kihívások és a családpolitika.

A nagykövet megerősítette, hogy februárban az energiapolitikával és az innovációval, májusban pedig - Budapesten - az úgynevezett keleti partnerség jegyében rendeznek csúcstalálkozót a hagyományosan megtartott márciusi, illetve júniusi állam- és kormányfői értekezletek mellett. Várhatóan júniusban lesz téma a romastratégia, amellyel kapcsolatban Györkös Péter egyebek között azt a törekvést emelte ki, hogy a nemzeti erőfeszítéseket koordinált uniós politikával egészítsék ki.

A bővítésről beszélve kiemelten hangsúlyozta a Nyugat-Balkán integrációs folyamatának fontosságát. Úgy vélte, hogy ez a kiteljesítése lesz a 2004-es, illetve 2007-es keleti bővítésnek. Horvátország csatlakozási folyamatát ezen országok számára modellértékűnek nevezte a nagykövet. Leszögezte: ennek során az EU ismét igazolhatja, hogy támogatja a térség integrációs törekvéseit, de megköveteli a csatlakozási feltételek maradéktalan teljesítését, illetve a szükséges reformok elvégzését.

A nagykövet kivitelezhető célnak mondta, hogy Horvátországgal a magyar félév során lezáruljanak a csatlakozási tárgyalások, Törökország számára korrekt tárgyalásokat ígért, Izland esetében pedig azt helyezte kilátásba, hogy az első fejezetek megnyitása és tárgyalása mellett néhány témának már a lezárása is várható a jövő év eső felének végére.

A gazdasági témák között Györkös Péter elmondta, hogy egyelőre nincs elnökségi forgatókönyv arra az esetre, ha a jövő évi költségvetésről az EU-intézmények között zajló tárgyalások nem zárulnak le idén, de biztosította hallgatóságát, hogy Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy az uniós munka gördülékenyen folytatódjon ez esetben is, továbbá a megegyezés megszülessék.

Ugyancsak a gördülékenység volt a kulcsszava az egy éve életbe lépett Lisszaboni Szerződés gyakorlatba iktatásának folytatására vonatkozóan. Megerősítette, hogy a soros elnökség a leghatékonyabb együttműködésre törekszik majd az új uniós funkciók birtokosaival.

Méltatta egyúttal a spanyol-belga-magyar elnökségi hármas másfél éves összehangolt munkáját. Jelezte azt is, hogy Magyarország már rendszeres egyeztetésre törekszik a következő trióval, különösen annak elsőként sorra kerülő tagjával, Lengyelországgal.

A legnagyobb kihívások közé sorolta Györkös a gazdasági válságból való kilábalással kapcsolatos teendőket, beleértve az unión belüli gazdasági együttműködés fokozására eddig hozott döntések utómunkálatait, illetve gyakorlatba iktatását, valamint a decemberi EU-csúcstalálkozón pontosítandó - elsősorban az állandó pénzügyi válságkezelő mechanizmusra vonatkozó - szerződésmódosítást.