A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye szerint az államfő pénteken elküldött levelében azt írta Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének, hogy azt javasolja: "az Országgyűlés Dr. Polt Péter legfőbb ügyészségi főosztályvezető ügyészt válassza meg a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének". Kovács Tamás jelenlegi legfőbb ügyész mandátuma 70. életévének betöltésével december 13-án jár le.
Schmitt Pál csütörtökön megbeszélést folytatott Kovács Tamással, valamint a legfőbb ügyészi posztot korábban betöltő Polt Péterrel és Györgyi Kálmánnal. Polt Péter a találkozó után azt mondta, személyi kérdésekről, a lehetséges legfőbb ügyész személyéről nem volt szó a megbeszélésen. Arra a kérdésre, vállalná-e a legfőbb ügyészi posztot, Polt Péter akkor azt közölte: nemcsak udvariatlanság lenne, hanem értelmetlen is, ha erre bármit mondana.
Ezt megelőzően, szerdán minden parlamenti párt képviselője a köztársasági elnöknél járt, hogy a legfőbb ügyész személyéről egyeztessen. Arról, hogy kit látnának szívesen a decemberben távozó Kovács Tamás helyén, a pártok képviselői nem nyilatkoztak. (A következő legfőbb ügyész megválasztása már téma volt a frakciók képviselői és az államfő közti október végi megbeszélésen is.) Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője még hétfői sajtótájékoztatóján közölte: reméli, december 6-án dönthet az Országgyűlés a legfőbb ügyészről.
Polt Péter 1955-ben született. 1990-1995-ben az Igazságügyi Minisztériumban volt tanácsadó, 1995 és 2000 között az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese volt, 2000 és 2006 között pedig legfőbb ügyész. 2006 óta a Legfőbb Ügyészség büntetőbírósági ügyek főosztályának vezetője. Polt Péter az 1994-es országgyűlési választásokon fideszes képviselőjelölt volt, mandátumot azonban nem szerzett. Az Országgyűlés november 16-án fogadta el azt a törvénymódosítását, amely szerint a jövőben a köztársasági elnök javaslatára kilenc évre választja meg a Ház a legfőbb ügyészt a határozatlan időre kinevezett ügyészek közül.
Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár a törvénymódosítási javaslat október végi általános parlamenti vitájában úgy fogalmazott, hogy a változtatás tovább erősíti az ügyészség függetlenségét, hiszen azáltal jóval ritkábban fordul elő, hogy az Országgyűlés hatással van az ügyészségre a legfőbb ügyész személyének meghatározásával. Az ellenzéki képviselők többsége ezzel szemben elsősorban azt kifogásolta, hogy a megválasztott legfőbb ügyész szerintük gyakorlatilag beláthatatlan ideig maradhat hivatalában a kétharmados parlamenti többség elfogyása után.