Magyarország hivatalos álláspontja természetesen nem változott, ma is elfogadhatatlannak tartjuk a hulladékégető határ mellé telepítését. Bár a befektető és az osztrák zöldtárca környezetvédelmi beruházásról beszél, Magyarország ezt nem látja megalapozottnak, hiszen a közelség uniós alapelvét sérti, hogy nagy távolságról szállítanák oda az évente 325 ezer tonna hasznosítani kívánt hulladékot - közölte a környezetvédelmi államtitkárság. Mint azt már a helyi civilekkel együtt minden fórumon hangoztatták, a hulladékok szállítása és elégetése indokolatlan környezetterhelést okozna a térségben, és ellehetetlenítené a régió idegenforgalmát.

A Szentgotthárd és az Őrségi Nemzeti Park közvetlen közelébe, Heiligenkreuzba tervezett hulladékégető engedélyezési eljárásában Magyarország az espooi egyezmény alapján 2007 májusa és 2009 februárja között mint "hatásviselő" fél vett részt, két szakértői konzultáció mellett több miniszteri, illetve államtitkári szintű politikai egyeztetésre is sor került. Magyarország a határra települt ipari park energiaellátását az osztrák tervekkel szemben nem egy hulladékégetővel biztosítaná. Másrészt, ha a tervezett beruházás fő célja mégis a szemét ártalmatlanítása lenne, úgy elengedhetetlenül szükségesnek tartják a tervezett hulladékégető áthelyezését.

A környezetvédelmi államtitkárság közölte: a bírósági szakban lévő üggyel kapcsolatban nem merült fel olyan újabb érv vagy tény, amely az álláspontok közeledéséhez vezethetne. Éppen ezért jelenleg nem látják időszerűnek a tárgyalások felújítását. Azt is közölték, hogy a nemzetközi szerződésekben, valamint az Európai Unió joganyagában vannak még olyan lehetőségek, amelyekkel egy esetlegesen kedvezőtlen osztrák döntés esetén élni lehet, de a jelenlegi bírósági szakban nem lenne szerencsés ennek részleteit taglalni. Az osztrák jogszabályok nyújtotta lehetőségeket viszont ezzel a bírósági panasszal kimerítették. Az esetleges kedvezőtlen döntés esetén kormányzati szintű egyeztetéseket fognak kezdeményezni. A környezetvédelmi államtitkárság a térségben kibontakozó civil ellenállást is fontosnak tartja, mert ez a teljes társadalmi elutasítás szintén nem kedvez a befektetőnek. Két uniós tagország között ugyanis példátlan lenne ilyen társadalmi ellenállás mellett megvalósítani a beruházást.

A helyi civilek, a ProNatura St.Gotthard az osztrák közigazgatási bíróság döntésének elhúzódásában bízik. A szervezet elnöke még örül is annak, hogy jelenleg nem történik semmi, mindenki hallgat az ügyben. Soós Zoltán szerint ahogy megy az idő - az erőmű átadását 2010-re tervezték -, úgy fogy a beruházás megvalósulásának esélye is. Elmondta: Szentgotthárd városa mellett az Őrségi Nemzeti Park és egy osztrák civil szervezet is megtámadta a 2008-as engedélyeztetési eljárást Ausztriában. Ha a közigazgatási bíróság új eljárás lefolytatására kötelezné a Begast, akkor az egész folyamatot elölről kellene kezdeni. Ez újabb két év haladékot jelentene, no és rengeteg pénzébe kerülne a beruházónak. A Begas így akár el is állhat szándékától, hogy egy évtizedeken át bajt okozó bűzbombát telepítsen Magyarország határára.