A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter előadásában kifejtette: a jövő évi költségvetésben - "hosszú évek hanyatló periódusa után" - mind az ügyészség, mind a bíróságok büdzséje növekedni fog. Az ügyészségnek az előző évekhez képest körülbelül hárommilliárd forinttal emelkedik majd a költségvetése, továbbá kap egy plusz egymilliárd forintos "korrupcióellenes csomagot" is, amely 55 új munkatárs felvételét teszi lehetővé, és így - reményeik szerint - az ügyészség létrehoz egy a korrupcióval kiemelten foglalkozó munkacsoportot - mondta Navracsics Tibor.

A bíróságok is jelentős többletre számíthatnak - folytatta -, kezdeményeznek ugyanis egy hárommilliárd forintos, úgynevezett "gyorsító csomagot" a számukra, amely kimondottan az eljárások gyorsításához szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtését szolgálja.

A miniszterelnök-helyettes szólt arról is, hogy terveik szerint még idén benyújtják a Parlamentnek az eljárási törvények módosítását szolgáló törvénycsomagot. Emellett dolgoznak egy új közbeszerzési törvényen is.

Mint fogalmazott, ma Magyarország jogalkotási szempontból egy átmeneti helyzetben van, az Országgyűlés "hiperaktív" törvényhozási tevékenysége a változás időszakát jelzi: mindent meg kell tenni a törvényalkotás területén is ahhoz, hogy az országot minél hamarabb át lehessen állítani a stabilitás és a tartós növekedés időszakára. Ennek a folyamatnak szerinte az egyik fordulópontja az új alkotmány elfogadása lesz, amely után az alaptörvény rendelkezéseit le kell bontani törvényekre, ez azonban időben sokkal kiszámíthatóbb törvényalkotási folyamat lesz.

Az új alaptörvénnyel kapcsolatban Navracsics Tibor leszögezte: alapintézményeken nem kívánnak változtatni, a magyar politikai rendszer alapvető berendezkedése - az igazságszolgáltatás függetlensége, a parlamentáris kormányzati rendszer - nem változik. Terveik szerint az új alkotmányban lenne egy közpénzügyi fejezet, azaz alkotmányos szabályozás rangjára emelnék a közpénzügyekkel való bánásmódot.

A tárcavezető beszédében hangsúlyozta: a versenyképesség egyik legnagyobb gátja - több más országhoz hasonlóan - Magyarországon is a korrupció, amely szerinte a demokrácia szívét támadja meg, a bizalmat. Közölte, az új kormány arra szerződött, hogy az országot ismét versenyképesebbé tegye, ebből adódóan pedig természetes, hogy a korrupcióellenes küzdelemnek kiemelt szerepet szánnak. Álláspontja szerint a közigazgatás reformja az államigazgatás területén a működés tisztulását is jelenti majd, ugyanis ismét hierarchikussá válik az ágazat, a tiszta alá-fölé rendeltség pedig jobban kiszűri a korrupciót, mint a laza egymás mellé rendeltség.

A gazdasági korrupcióval kapcsolatban Navracsics Tibor azt mondta, abban reménykednek, hogy az egykulcsos adó kifehéríti a szürkegazdaságot, munkahelyeket teremt, és ezzel együtt a korrupciót is visszaszorítja.

A korrupciós ügyekben tett ügyészségi feljelentések száma 2002-ben kicsit több mint 7.300 volt, 2009-ben azonban már meghaladta a 19 ezret - ismertette a miniszter, rámutatva: nehéz eldönteni, hogy a korrupció elleni harc hatékonyságát jelzi a feljelentések száma vagy a korrupciós ügyek sokszorozódását.

Kérdésre szólt arról is, hogy szeretné, ha a közigazgatásban is általánossá válna az etikai kódex, amelyet az ügyfelek is olvashatnának. Hozzátette, dolgoznak a kormánytisztviselőkre vonatkozó etikai kódexen.

Ugyancsak kérdésre elmondta azt is, hogy önmagában azért nem zárna ki valakit egy szakmai vagy politikai pályáról, mert "valakinek" a rokona, ám ha csak ezért került oda, az helytelen.