A kormány 2010. november 6-án az Álomsziget néven futó kaszinó-projekt tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelté nyilvánító Gyurcsány-kormány által hozott kormányrendeletet hatályon kívül helyezte, így a beruházás kiemelté nyilvánítása megszűnt. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 2010. október 26-án feloldotta az Álomsziget-beruházás titkosítását. Így elhárultak azok az akadályok, melyek nélkül nem lehetett volna jogi lépéseket tenni a kaszinó-beruházás vonatkozásában - mondta el Budai Gyula.

A Központi Ellenőrzési Hivatal (KEHI) elkészítette jelentését a sukorói King's City és a Hajógyári-szigetre tervezett Álomsziget néven futó kaszinó-beruházásokról. A jelentés megállapította, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormány a két említett projektet úgy nyilvánította kiemelt beruházássá, hogy azok vonatkozásában a törvény által megkövetelt széles társadalmi, gazdasági igény, illetve a fontos közcél nem állt fent. 2010. november 29-én Budai Gyula különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés, továbbá hivatali visszaélés bűntette elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett az Álomsziget-projekt ügyében a Központi Nyomozó Főügyészségen.

Budai Gyula arra is felhívta a figyelmet, hogy Hajógyári-szigetre tervezett Álomsziget kaszinó-projekt kísértetiesen hasonlít a sukorói esetre. Mindkét projekt esetében kiemelté nyilvánították a beruházásokat, másrészt minkét esetben két értékbecslés készült, ahol a második értékbecslés jóval alacsonyabb összeget határozott meg a pályázók részére - fűzte hozzá. A kormánybiztos elmondta, az Álomsziget vonatkozásában körülbelül 2 milliárd forintos vagyonvesztés történhetett, ekkora kár érte a magyar államot.

A kormánybiztos kitért a hivatali visszaélésre is az ügyben. Felidézte: 2009. január közepén Tel Avivban az Álomsziget-projekt befektetője egyeztetést folytatott a magyar nagykövettel. A befektető nehezményezte, hogy lassan mennek a hatósági eljárások. Ezt követően 2009. február 2-án már megszületett az ügyben a kormány-előterjesztés, melyet Veres János akkori pénzügyminiszter jegyzett, és azonnal elrendelték a projekttel kapcsolatos valamennyi irat titkosítását. Volt kormánytagok hivatali helyzetükkel visszaélve, hatáskörüket túllépve, a külföldi befektetők nyomásának engedve nyilvánítottak egy beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelté. Ezzel megsértették azokat a jogszabályi előírásokat, melyek a nemzetgazdasági szempontból kiemelté nyilvánítást meghatározzák - szögezte le Budai Gyula. A kormánybiztos szerint Veres János volt pénzügyminiszter és Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök büntetőjogi felelősségét vizsgálnia kell az ügyészségnek.

Budai Gyula aláhúzta: a vagyonvesztés tekintetében azon állami vezetőknek is vizsgálni kell a felelősségét, akik hozzájárultak az értékesítéshez. A politikus szerint a vagyonkezelő korábbi vezetőjének, Tátrai Miklósnak a felelőssége is felmerül ebben az ügyben.

Az elszámoltatási kormánybiztos kitért arra is, hogy 2010. november 29-én a Vidékfejlesztési Minisztérium a Fővárosi Főügyészséghez fordult, és törvényességi eljárást kezdeményezett az Álomsziget-beruházás környezetvédelmi engedélye tekintetében. A minisztérium ugyanis megállapította, hogy a környezetvédelmi engedély kiadásánál eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértés történt. Az engedélyt az előző, MSZP-kormány adta ki. Ha az ügyészség törvényességi vizsgálatot rendel el, és azt állapítja meg, hogy jogszabályellenesen adták ki az engedélyt, akkor a beruházás nem rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel, és nem valósulhat meg az eredeti terveknek megfelelően - hívta fel a figyelmet Budai Gyula.