Az államtitkár közlése szerint a Torna-patak már a katasztrófát megelőzően is halott volt, mivel a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. területéről folyamatos szennyezés érte a térség egyetlen folyóvizét. További környezetterheléssel már nem kell számolni, a károkozás megszüntetése azzal vált lehetővé, hogy az üzemi területen is befejezték a vízminőségvédelmi munkát - mondta az államtitkár.

Hozzátette: az elkövetkező hónapok legfontosabb feladata az elöntött 1.017 hektáros mezőgazdasági terület megtisztítása lesz, ami már néhány hektáron megtörtént. A terület ökológiai rehabilitációjára a tárca az energianövényeknek, és ezen belül is a fás szárú fűz, és a nádfajták termesztését támogatja.

Illés Zoltán szerint a terület vörösiszap-mentesítése, az energiaültetvények létrehozása, és a pelletáló üzemek megépítése 15 milliárd forintból megvalósítható. Ezt a tárca európai uniós pályázati forrásból tervezi megvalósítani. Ennek érdekében a Belügyminisztériummal és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal folytatnak egyeztetéseket - tette hozzá.

Baksa György, a Mal Zrt. korábbi vezérigazgatója szerint a Mal Zrt. tározóinak területén működtetett monitoring rendszert is emberek felügyelik, probléma bármikor lehet. Felelőst az adatok értékelését követően lehet majd találni, addig a találgatások alaptalanok. A monitoring rendszert az egykori vezérigazgató az árvízvédelmi rendszerekhez hasonlította, ahol a vörösiszap-gátakat a körülvevő árok menti résfal védi az átszivárgástól. Elmondta, hogy minden adatról üzemnaplót vezettek, mérték a folyadékmennyiséget, amely az engedélyekben rögzített mértékű lehetett. Baksa György 2002-ig volt a cég vezérigazgatója.