Az összegző munkacsoport szerdán fogadta el - kisebb módosításokkal - az alkotmány-előkészítő bizottság alaptörvény-koncepciójának szövegét. Ezt a bizottság még egyszer megtárgyalhatja, és közel tíz nap múlva dönt róla. Ezzel a bizottság az alaptörvény-koncepció elkészítésére vonatkozó feladatát teljesíti - szögezte le Salamon László, a testületet vezető kormánypárti politikus a Duna Televízióban.
Mennyiben lesz legitimitás a most készülő új alkotmány mögött? Ez elsősorban amiatt érdekes, hogy az ellenzéki pártok kivonultak az alkotmányozási folyamatból - hangzott a Hattól nyolcig kérdése.
Az, hogy az ellenzék kivonult az alkotmányozásból, jelzi,hogy vélhetően nem számíthatunk az ő szavazatukra. "Az alkotmány elfogadottsága viszont - azt remélem - nem pártkérdés "- reagált Salamon László. Hozzátette: az általuk készített javaslat alapján az új alaptörvényt a nemzet minden tagja magáénak érezheti majd.
Isten és kereszténység említése, preambulum tartalma
A bizottság nem konkrét szöveget fogalmaz meg, csak utalást tesz arra, hogy milyen tárgyú kérdésekkel kell foglalkoznia például a preambulumnak. "Hogy az Isten szó szerepeljen-e benne, vagy sem, arra nem térünk ki, az majd a szövegezők feladata lesz" - mondta a bizottsági elnök.
Hozzátette: a preambulumban fontosnak tartják megjeleníteni a magyar történelmi múltat, a közjogi hagyományokat és az alkotmányosság hagyományait.
A történelmi múlttal összefüggésben gondolnak hangsúlyt adni a kereszténységnek is, méghozzá az államalapítással kapcsolatban és a magyar történelem adott szakaszaiban játszott szerepével összefüggésben. "Gondolok itt arra, hogy századokon át véreztünk a keresztény Európa védelmében, és végül arra, hogy a kereszténység a magyar kultúrtörténettől elszakíthatatlan. Hogy ez pontosan milyen formulában ölt majd testet, az más kérdés" - mondta a politikus.
A preambulumban szerepelni kell továbbá a szabadságeszme gondolatának, utalnia kell a szabadságküzdelmeinkre, a közjogi hagyományok körében pedig a Szent Koronára, annak a jelentőségére mind a magyar történelemben, mind a mai értelemben - szögezte le Salamon László.
Mi lesz az Alkotmánybírósággal?
Mit tervez a következő alaptörvény az Alkotmánybírósággal kapcsolatosan? - kérdezte a Hattól nyolcig.
A koncepcióban nem fogjuk egészen pontosan meghatározni az Alkotmánybíróság konkrét hatáskör- és eszközrendszerét - hangzott a válasz. A tervezet annyit tartalmaz, hogy az AB feladata "megtenni a szükséges lépéseket az alkotmányosság védelmében"; ide tartozik a jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálata, illetve alkotmányellenesség észlelése esetén az alkotmányellenesség következményeinek megállapítása - ismertette a koncepciót a bizottsági elnök.
Kisebb alkotmány, sarkalatos törvények
Összességében egy kisebb alkotmányban gondolkodnak az új alaptörvény előkészítői, a részletszabályokat zömmel kétharmados törvényekben rendeznék, amelyeknek - a régi magyar közjogi hagyományoknak megfelelően - ismét a sarkalatos törvények nevet adnák - tudtuk meg.
Az Alkotmánybíróság hatáskörének és eszközrendszerének részletes szabályait is egy ilyen sarkalatos törvényben kell majd szabályozni - mondta Salamon László.
Hozzáfűzte: olyan alkotmányt szeretnének, amelyet nem kell bármiféle apró változtatás esetén módosítani. "Szemünk előtt az Egyesült Államok alkotmánya lebeg, amelyet kétszáz év alatt talán két tucatszor módosítottak" - érvelt a politikus.
A határon túliak szavazati joga kétharmados törvényben szabályozva
A határon túliak szavazati jogára van-e konkrét javaslata a bizottságnak? Nevezetesen, hogy legyen-e állandó magyarországi lakcímhez kötve az itteni szavazati jog vagy sem? Küldhessenek-e képviselőt az Országgyűlésbe a határon túli magyarok, vagy sem? - vetette fel a Duna Televízió.
Salamon László az általuk kidolgozott tervezet szövegét idézte válaszként: minden magyar állampolgárt megillet a választójog, külön sarkalatos törvényben részletezett feltételek esetén. Tehát ezt a kérdést is kétharmados szabály dönti majd el; az alaptörvény annak megállapítására szorítkozik, hogy a választójog állampolgári státusjog - szögezte le Salamon László, az alkotmány-előkészítő parlamenti bizottság elnöke.
Hozzátette: a kormányoldal többségi álláspontjának tekinthető, hogy a külföldön élő magyaroknak is szeretnék biztosítani a választójogot, a jogi feltételek megteremtése viszont "nem egy egyszerű feladat, és kérdéseket is vet fel". Többek között ez is oka annak, amiért nem vállalkozik az alkotmány ezeknek a kérdéseknek a rendezésére.