A francia miniszter Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkárral folytatott megbeszélést a magyar fővárosban. A tárgyalásokról elmondta: a legfőbb feladatnak most mindkét részről a 2011-es EU-költségvetés mielőbbi elfogadását tartják. Fontos, hogy Európa működőképes legyen, s előre haladjon - szögezte le, hozzátéve: teljesen egyetért a 2011-es első félévi magyar EU-elnökség mottójával, az "erős Európa" szükségességével. Wauquiez szerint a válság után még inkább szükség van Európára, mint előtte, s az állampolgárokkal tudatosítani kell, hogy az EU léte védelmet jelent számukra.

Győri Enikő ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak egységesebbnek kell lennie, egy hangon beszélve, jobban megküzdve a külső kihívásokkal, s meg kell erősítenie a közös politikákat. Ez utóbbiak közül kettőt külön is kiemelt: a közös agrárpolitikát (KAP) és a kohéziós politikát. Mint mondta, ezek a következő uniós költségvetési keret alapvető elemei, mindkét politikára továbbra is szükség van, s a magyar EU-elnökség szeretné előkészíteni a terepet az ezekre vonatkozó majdani megállapodásokhoz. A KAP kapcsán az egészséges és elegendő mennyiségű élelmiszer termelésének fontosságát emelte ki, a kohéziós politikánál pedig azt, hogy ez hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, márpedig ez utóbbi teremt majd munkahelyeket. Wauquiez maga is hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy az EU meg tudja termelni azt az élelmiszermennyiséget, amire szüksége van. S hozzátette: nem szabad elfelejteni, hogy ez a szektor egyben több millió munkahelyet is jelent.

Győri Enikő szerint a magyar EU-elnökség alatt szeretnék elfogadtatni az európai roma stratégiáról szóló dokumentumot, s ezt francia részről is szorgalmazzák. Persze minden egyes tagállamnak ki kell dolgoznia a saját hazai programját is, melyek alapja az oktatás és a munkahelyteremtés lehet. Wauquiez pedig ehhez hozzátette: figyelni kell a romák felzárkóztatását szolgáló pénzek helyes elköltésére.

Egy kérdésre válaszolva a francia miniszter elmondta: az EU-n belüli szabad mozgást lehetővé tevő schengeni övezet kibővítése, Románia és Bulgária belépése kapcsán Párizs abból indul ki, hogy mihelyt valamely ország belép a schengeni övezetbe, ezzel az ő határai egyben Franciaország határaivá is válnak. Ezért azután nem akarják, hogy ez a folyamat egyfajta "előremenekülés" legyen: vannak szigorú kritériumok, s ezeket minden csatlakozni akarónak be kell tartania. Ezek közül kiemelte például a korrupció visszaszorításának fontosságát. Győri Enikő hozzátette: ám ha egy ország teljesíti az összes kritériumot, akkor viszont már a szerződések által előírt kötelezettsége az EU-nak, hogy bevegye - s ez érvényes Horvátországra, a horvát uniós csatlakozási folyamatra is.

Végül - szintén kérdésre felelve - Wauquiez leszögezte: a francia vezetés álláspontja szerint Törökország nem lehet az Európai Unió tagja. Az EU-hoz tartozás egyik alapja ugyanis az európai civilizáció, az egységes kultúra - márpedig a török civilizáció nagy civilizáció, de nem európai jellegű.