A miniszter elmondta: mindez pénzmegtakarítással jár, hozzátéve: ezzel a jelenlegi költségeket körülbelül a harmadára lehetne leszorítani. Most ugyanis külső biztonsági cégeknek sok milliárd forintot fizetnek ki az objektumok őrzés-védelemre. Minek a dadának bébiszitter? - jegyezte meg.
A Ma reggel kérdésére válaszolva a miniszter válaszában aláhúzta: a laktanyák őrzése mellett a tartalékos haderő a katasztrófavédelemben is jelentősen közreműködne. Hozzátéve: ezen feladatok ellátására január elsejével áll fel a mintegy kétezer fős önkéntes védelmi tartalékerő, majd várhatóan 2012. január 1-jétől hadrendbe áll az önkéntes műveleti tartalék is.
Hende hangsúlyozta: olyan profi katonákra van szükség, akik nyolc-tíz évet eltöltöttek a honvédség kötelékében. Emellett a jelenleg állományban lévőkre is számítanak. Ők a civil életbe való visszailleszkedést segítő átképzési programban csak úgy vehetnének részt, ha elfogadják, hogy leszerelés után tartalékossokká válnak. Ezzel összefüggésben a honvédelmi miniszter elmondta: a most jelentkezőkkel viszont már úgy szándékoznak szerződést kötni, hogy szolgálati idejük letelte után automatikusan tartalékállományba kerülnek.
A miniszter kérdésre válaszolva kifejtette: elsősorban a felsőoktatásban tanulókra és a közszolgálatban dolgozókra számítanak, hiszen ilyenkor nem kell a munkaadóval előzetes egyeztetést folytatni. Míg az egyetemistáknál a kreditrendszer vehetné figyelembe a szolgálatot, addig a közszolgálatban dolgozók többletjuttatásokat kapnának. Mindemellett a versenyszférában dolgozókra is számítanak, ez esetben a munkaadót kompenzálnák a kiesett munkaidőért - fogalmazott Hende Csaba.
A tartalékos haderő újraszervezésével kapcsolatban a miniszter a versenyszféra figyelmébe ajánlotta: egy kiképzésen átesett katona munkaerőként is fegyelmezettebb, összeszedettebb egy civilnél.